Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.

Irományszámok - 1910-1476. Törvényjavaslat a Rumániával 1918. évi május hó 7-én kötött békeszerződésnek és kapcsolatos nemzetközi okmányoknak becikkelyezéséről

106 1476. szám delkezés, amely szerint az árúnak belföldi származásúnak kell lennie, avagy pedig, hogy a mérséklés csak bizonyos különleges, névoltalomban részesülő megnevezés alatt feladásra kerülő árúra nyer alkalmazást, avagy hogy az árúnak valamely meghatározott elszámoló helyen (vasúti állomáson) helyben kell feladatnia (XI. cikk, 9. §., az 5. a) cikkhez, az I. részhez, 2. pont) és végül, hogy a kedvezményezett árú elkészítéséhez szükséges nyersanyagot vagy félgyártmányt egészben vagy részben belföldi vonalakon kell szállítani. Ilyen irányú intézkedések mellőzésének szerződéses kötelezettsége alól csak két kivételnek van helye. Az egyik az, ha az árúknak hajóval való odaszállítása köttetik ki, a másik pedig az, ha múló inség leküzdésére adandó kedvezményről van szó. Arra nézve, hogy kezelési illetékrövidítóseket, amelyek különösen helyi érdekű vasútainkkal való forgalomban gyakoriak, a másik szerződő fél nem igényelhet ós hogy a katonadíjszabás díjtételeire csak a honi katonai igazgatás tarthat igényt, egyetértés áll fenn (XI. cikk, 9. §., az 5. a) cikkhez, az I. részhez, 2. és 3. pont). Ad II. A díjszabás nélküli állapot vagy a forgalmi igényeket ki nem elégítő terjedelmű díjszabások kiadásának elkerülése végett közvetlen díjszabások legalább oly terjedelemben fognak kiadatni, mint amilyenben azok a háború kitörése előtt, 1914. évi augusztus hó 1-én fennállottak. Minthogy ezek a közvetlen díjszabások az összes tekintetbe jövő árúcikkeket felölelték, érdekeink ebben az irányban is megvédettek. Legfeljebb arról lehet szó, hogy ebben a keretben új magyar vagy romániai állomások részére létesíttessenek közvetlen díjtételek. A valamely vasút által ebben a tekintetben kifejezett óhaj a másik vasútigazgatás által teljesítendő (XI. cikk, 9 §., az 5. a) cikkhez, a II. részhez, 1. pont). A pályáról-pályára való elszámolás mellett netán elérhető olcsóbb díjtótelek a közvetlen díjszabásokba beszámítandók (XI. cikk, 9. §., az ha) cikkhez, a II. részhez, 2. pont). A közvetlen díjszabások díjtételeinek elosztásából egyik vasút se biztosít magának előnyt a másik vasútigazgatás rovására (XI. cikk, 9. §., az 5. a) cikkhez, a II. részhez, 3. pont). Ad III. A. A rumániai vasutakon, a magyar állam vasutakon és az osztrák államvasutakon a másik szerződő fél árúinak behozatalára és átvitelére ugyanabban a forgalmi irányban és ugyanazon a vonalszakaszon kölcsönösen biztosíttattak azok a szállítási díjmérséklések, amelyek valamely idegen állam ugyanazon árújára engedélyeztetnének. Az általunk nyújtott viszonosság azonban nem ugyanolyan terjedelmű, mint a rumániai részről adott kedvezmény, amennyiben részünkről — ós Ausztria részéről is — kivétettek az általános szabály alól mindazok a kedvezmények és díjmérséklések, amelyek útirányverseny címén abból a célból adattak, hogy a különben idegen vonalakon át lebonyolított forgalmat saját vasúti vonalainkra vagy kikötőinkre áttereljük. Az ilyen címen adott kedvezményeket ezen rendelkezés szerint nem tartozunk tehát a rumániai árú részére rendelkezésre bocsátani. Ad III. B. A legnagyobb kedvezmény elve jut kifejezésre a kiviteli és átviteli forgalomban is hasonló feltótelek és korlátozások figyelembe vétele mellett. A szerződő feleknek, amennyiben harmadik állammal szemben erre nézve kötelezettséget vállalnak, a folyamhajózási átrakodó helyekkel és tengeri kikötőkkel való forgalomban nyújtandó díjszabási kedvezményeket a vasúti útirányon is rendelkezésre kell bocsátaniok, a tengeri kikötőkkel való forgalomban nyújtott kedvezményeket pedig a folyamhajózási átrakodó helyekkel való forgalomban is meg kell adniok. Ez a rendelkezés kétoldalú ugyan, de bennünket illetően — minthogy nincsen