Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.

Irományszámok - 1910-1476. Törvényjavaslat a Rumániával 1918. évi május hó 7-én kötött békeszerződésnek és kapcsolatos nemzetközi okmányoknak becikkelyezéséről

I 1476. szám. 107 szándékunk magunkat más állammal szemben ebben a tekintetben lekötni — nem gyakorlati jelentőségű. Ellenben Rumániát illetőleg gyakorlati kihatása lesz a rendelkezésnek, mert az 1918. évi május hó 7-én aláírt német-rumán gazdasági kiegészítő szerződés szerint, Rumánia magát erre nézve a Németbirodalommal szemben már is lekötötte; igy tehát anélkül, hogy ez reánk nézve áldozattal járna, ezek a kedvezmények nekünk is rendelkezésre állanak. Ad III. C. Amig Rumániától vasútdíjszabási téren a legnagyobb kedvezményt nemcsak a folyami úton állami, vagy az állam támogatásában részesülő hajózási vállalatok hajóival érkező vagy továbbítandó árúkra, hanem tengeri úton érkező vagy továbbítandó árúkra is megkaptuk, addig részünkről viszonosságot-csakis a folyami úton állami vagy az állam támogatásában részesülő hajózási vállalatok hajóival érkező vagy továbbítandó árúkra nézve fogunk gyakorolni. Nagyjelentőségű a szállítandó árúkra nézve ez a folyami út javára biztosított legnagyobb kedvezmény különösen a hazai folyamhajózásunk fejlesztéséhez fűződő nagy érdekekre való tekintettel, mert szabad mozgást nyertünk ós biztosítottuk magunkat az ellen, hogy Rumánia részéről különleges kedvezmények adassanak a vasúton való szállításnál oly árúkra, amelyek rumániai hajózási társaságok vagy valamely idegen állam hajóival érkeznek rumániai tengeri vagy folyami kikötőkbe avagy onnan ilyenekkel továbbíttatnak. Ad IV. Az árúfuvarozás akadálytalan lebonyolítását célozzák azok a rendelkezések, amelyek szerint a vasúti árúforgalom alapjául a berni nemzetközi árúfuvarozási egyezmény tekintendő ós a rumániai vasutak köteleztetnek, hogy újból kérjék felvételüket a Német Vasútigazgatások Egyletébe, amelyből közvetlenül a háború kitörése előtt léptek ki. Azok a nehézségek, amelyek a háború kitörése előtt a rumániai vasutak részéről a mi tulajdonunkban álló kocsik visszaadása tekintetében támasztattak, annak szükségét idézték elő, hogy a német Vasútigazgatások Egyletében fennálló kocsihasználati egyezményhez pótegyezmény köttessék. Ad V. A múltban. szerzett tapasztalatok tették szükségessé a forgalom zavartalan lebonyolítását biztosító ezeket a rendelkezéseket, amelyek majd lehetetlenné teszik azt, hogy amíg a belforgalomban lebonyolítandó rumániai forgalom részére kocsik rendelkezésre bocsáttattak, addig a mifelénk irányuló rumániai kivitel részére a kocsik rendelkezésre bocsátását megtagadják vagy e részben nehézséget támasszanak. Gondoskodás tárgya volt a közvetlen, lehetőleg egyenlő rangú vonatcsatlakozások biztosítása a személy- és árúforgalomban, mert figyelemmel a háború előtti időben a galíciai vonalakon át irányuló ós gyorsvonatokkal lebonyolított nemzetközi forgalomra, biztosítani kellett annak lehetőségét, hogy a Bulgáriából, Törökországból és Rumániából Ausztriába és Németországba irányuló személyforgalom Magyarországon át bonyolíttassék le. Ad VI. Az országhatár tőszomszédságában fekvő elszámoló helyek egymás közötti személy- és árúforgalmára nézve a Németbirodalommal érvényben lévő kereskedelmi szerződésünk 15. cikkének analógiájára szabályozni kellett az elfogadandó fizetési eszközöknek kórdósét is olykópen, hogy a fizetéseket ezeken az elszámoló helyeken a másik szerződő fél pénzértékében is lehessen teljesíteni. 14*