Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.
Irományszámok - 1910-1476. Törvényjavaslat a Rumániával 1918. évi május hó 7-én kötött békeszerződésnek és kapcsolatos nemzetközi okmányoknak becikkelyezéséről
102 1476, szám. Az ásványolajmegállapodásra való tekintettel, — nehogy ennek rendelkezéseit vasútdíjszabási intézkedésekkel ellensúlyozhassák, — szükségesnek mutatkozott a nyers földolajra ós annak párlataira az 1916. évi július hó 1-én érvényben volt rumániai vasúti helyi árúdíj szabás díjtételeit a mondott időn túl terjedő időre bizonyos alakban lekötni akként, hogy ezek a díjtételek nem emelhetők nagyobb arányban, mint amily arányban az ugyancsak 1916. évi július hó 1-én kőszénre fennállott díjtételek mindenkor emeltetnének. Ezzel a rumániai nyers petróleum feldolgozására utalt hazai kőolaj finomító gyáraink megóvatnak ugrásszerű díjemelésektől, mert nem tételezhető fél, hogy a rumániai vasutak a belfogyasztásra szükséges kőszénre fennálló szállítási díjakat belátható időn belül ötletszerűen és nagyobb százalékos arányban felemelik. A VII. cikk 3. §-ához. Ez a szakasz a kölcsönös A^asúti forgalom szabályozását illető további megállapodásokra utal. Ily további megállapodások — mint fentebb említve volt — a jelen gazdasági kiegészítő szerződés XI. cikkének 5. és 9. §-aiban, valamint az egyidejűleg aláírt külön magyar-rumán vasúti egyezményben találhatók fel. A VIII. cikkhez. Régi óhajunk volt, hogy honosaink és vállalataink ipari és üzleti tevékenységük kifejtésére Rnmániában birtokot szerezhessenek. Most ez az óhaj megvalósul és pedig ránk nézve nagyon előnyös módon, mert saját nemzeti birtokpolitikánk szabad intézkedése érintetlenül marad. Persze számolni kellett azzal a körülménnyel, hogy a rumániai törvények mezei községekben (comune rurale) az idegen állampolgárokat ingatlan tulajdonának megszerzésétől eltiltják. Ennek megfelelően honosaink, valamint a törvényeink értelmében megalakult részvénytársaságok és egyéb kereskedelmi, ipari vagy pénzügyi társaságok, ideértve a biztosító társaságokat is csak a városokban lesznek feljogosítva, hogy ingatlanok tulajdonjogát megszerezhessék, de nem városi (mezei) községekben is biztosítva van részükre, hogy ipari, kereskedelmi ós közlekedési vállalataik üzemi céljaira ingatlanvagyont harminc évre szóló bérlettel igénybe vehessenek és e bérletet két izben harminc-harminc évvel meghosszabbíttassák vagyis összesen kilencven évig bérelhessenek ily ingatlanokat, feltéve, hogy az egyes meghosszabbítások a még le nem járt bérleti időszak megszűnését öt évvel megelőzik. Gondoskodás törtónt arról is, hogy oly magyar állampolgárok, akiknek kivételes körülmények folytán eddig Rumániában bárminemű ingatlanuk volt, ingatlanra vonatkozó tulajdonjoguk élvezetében mind saját személyükre nézve, mind örököseik javára a rumán törvények értelmében korlátlanul meghagyassanak. A IX. cikkhez. • E cikk átmeneti jellegű rendelkezése összefügg az egyidejűleg létrejött ásványolaj megállapodással, amennyiben az említett megállapodás életbelépésének időpontjáig is biztosítja az abban felsorolt árúknak szabad kivitelét és mentességét kiviteli vámok alól.
