Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.

Irományszámok - 1910-1476. Törvényjavaslat a Rumániával 1918. évi május hó 7-én kötött békeszerződésnek és kapcsolatos nemzetközi okmányoknak becikkelyezéséről

96 1476. szám. déses biztosítékot kellett követelnünk Rumániától arra nézve, hogy a jövőben Rumánia területén ne lehessen a magyar állam területi épsége, törvényes rendje, biztonsága vagy közcsendje ellen büntetlenül izgatni, áskálódni vagy bármiféle más tevékenységet kifejteni. Ezeket a garanciákat Rumánia a 15. cikkben nyújtja, mert, bár ez a cikk formailag kétoldalú kötelezettségeket állapít meg, gyakorlati jelentősége főleg Rumánia kötelezettségeinek van, miután Magyarországon sohasem foly­tattak Rumánia ellen irredentista agitációt vagy propagandát. A cikk alapelvként kimondja, hogy semmiféle agitációt, semmiféle pro­pagandát vagy más oly cselekményt nem szabad eltűrni, amely akár köz­vetve, akár közvetlenül a másik szerződő fél területi épsége, törvényes rendje, biztonsága vagy az ottani közcsend ellen irányul. A cikk második bekezdésének 1—4. pontjai részletesen megállapítják az alapelvből folyó további kötelezettségeket. Az 1. pont kimondja, hogy akár egyesületeknek, akár egyes személyek ­. - nek a kérdéses alapelvbe ütköző tevékenységét meg kell tiltani. Ez alapon ezentúl feloszlatását kérhetjük majd az olyan rumániai egyesületnek, amely netalán a jövőben is»a magyar állam ellen irányuló tevékenységre vete­mednék. A 2. pont a tiltott propaganda céljára szolgáló bárminemű segély, ado­mány vagy más támogatás gyűjtésének és a gyűjtött vagy önként nyújtott adományok eljuttatásáaak megakadályozására állapít meg kötelezettséget. Minthogy a cikk első bekezdésében foglalt alapelv szerint az a propaganda is tilos, amely pusztán közvetve veszélyezteti a másik állam épségét, rendjét, biztonságát vagy közcsendjét, ennélfogva természetesen a 2. pont alá J fog esni az oly segély, adomány és más támogatás is, amely a jótékonyság vagy a művelődés álarcában igyekeznék a tiltott propaganda céljait előmozdítani. A 3. pont a jövőre, nézve elejét veszi annak, hogy Rumániában oly iskolai könyvek, térképek., ábrák stb. lehessenek forgalomban, amelyek akár nyiltan, akár burkoltan a magyar állam érdekeit sértő tartalmat, alakot vagy vonatkozást tüntetnek fel. A 4. pont arról gondoskodik, hogy a 15. cikkben foglalt tilalmaknak kielégítő büntető szankciója a jogi és politikai kiegészítő szerződés megerősí­tésétől számított egy éven belül mindenesetre biztosítva legyen. A 16. cikkhez. A múltban gyakran merült fel panasz amiatt, hogy Rumániában oly magyar állampolgárok nyertek rumániai honosságot, akiket a magyar állam­polgári kötelékből hazai hatóságuk nem bocsátott el. A kettős állampolgár­ságból származható bonyodalmaknak elkerülése végett e cikk 1. pontja azt a kötelezettséget állapítja meg, hogy a másik fél honosaitól származó hono­sítási kérelmeket csak abban az esetben lehet teljesíteni, ha a honosítást * i kérő előbb igazolja, hogy hazai hatósága őt az eddigi állampolgári kötelék­ből elbocsátotta. Nehogy Rumánia az állampolgári kötelékből való elbocsátást a Rumá­niában levő ós magyar származású rumániai állampolgároktól megtagadhassa, a 16. cikk 2. pontjában Rumániának kötelezettséget kellett vállalnia, hogy magyar származású állampolgárainak Magyarországba való kivándorlását nem fogja akadályozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom