Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.
Irományszámok - 1910-1476. Törvényjavaslat a Rumániával 1918. évi május hó 7-én kötött békeszerződésnek és kapcsolatos nemzetközi okmányoknak becikkelyezéséről
1476. szám 96 A jogi és politikai kiegészítő szerződés 14. cikke a békeszerződésnek most említett rendelkezéseire támaszkodva szabályozza a bukaresti és a jassyi katholikus püspökségnek, a rumániai magyar egyházközségeknek, magyar iskoláknak és magyar egyesületeknek jogállását oly módon, amely biztosítókot nyújt arra nézve, hogy a rumániai magyarság nemzeti ós vallási szükségletei a jövőben teljes és zavartalan kielégítésre fognak találni. Az 1. pont szerint a két rumániai katholikus püspökséget, a rumániai magyar egyházközségeket (katholikus plébániákat ós református lelkészségeket), a rumániai magyar (katholikus és református) iskolákat, úgyszintén a Rumániában fennálló s ottani honfitársaink nemzeti ós vallási szükségleteivel foglalkozó magyar egyesületeket jogi személyeknek kell elismerni s ugyanők mindenféle ingatlant is szerezhetnek abban a kiterjedésben, amely céljaikra szükséges. A 2. pont ezzel kapcsolatban kimondja, hogy a rumániai magyar egyházközségek és iskolák mindenesetre megtartják mindazokat a jogaikat, amelyekben Rumániában a háború előtt részesültek s hogy az adózás terén ugyanazokat a kedvezményeket fogják élvezni, mint a rumán intézetek. A 3. pont a magyar egyházközségek és iskolák •autonómiáját fekteti szilárd alapokra, amidőn kimondja, hogy Rumánia az intézetekben az állami biztonság és a közrend szempontjára szorítkozó állami felügyelet (békeszerződés XXVII. cikk 1. bekezdés) gyakorlásán kívül az igazgatásra, az iskolák anyanyelvére, tantervére ós szervezetére befolyást nem gyakorolhat, hanem mindezeknek önálló szabályozása az említett intézetek saját belátására tartozik. Kiterjed ez az autonómia nevezetesen arra is, hogy a lelkészek és tanerők tetszés szerint választhatók a magyar állampolgárok sorából. A 4. pont előrelátásból Magyarország ós a magyar állampolgárok javára egyházi ós iskolai téren feltétlenül biztosítja a legnagyobb kedvezménynek megfelelő elbánást. Az 5. pont a rumániai magyar egyházközségeket és iskolákat a háború alatt sújtott vagyoni sérelmeknek jóvátételéről gondoskodik. A 14. cikkre vonatkozó tárgyalások alkalmával Rumánia részéről kifejezetten biztosíttatott az is, hogy a csángók Rumániában az iskolában magyar nyelven tanulhassanak és az egyházi életben a magyar nyelvet használhassák. A 15. cikkh,ez. Sajnálatos tény, hogy az ifjú rumán állam területe a legutóbbi évtizedekben elvakult agitátorok hamis tanainak vált színhelyévé, akik az ezeréves magyar állammal elválaszthatatlanul egybeforrt erdélyi részeket tőlünk elszakítani s a dákoromán lázálomban élő »Nagy-Rumániá«-hoz csatolni igyekeztek. Ez a törekvés sem történelmi, sem néprajzi, sem kulturális, sem szociális alapon nem volt jogosult, mert az erdélyi részek sohasem tartoztak Rumániához, mert e részek törzslakossága vegyesen sorakozik a magyar, a szász és az oláh népfajból s mert az erdélyrószi rumánok széles rétegei a múltban a magyar állam jóvoltából magasabb műveltségben, előnyösebb gazdasági helyzetben és mindenképen emberibb sorban élhettek, mint a rumán királysághoz tartozó fajtestvéreik. Az irredentista jelszavakkal dolgozó rumániai háborús uszító párt törekvései méltó megtorlásban részesültek győzelmes fegyvereink súlyával, de nehogy ezek a ránk nézve veszélyes üzelmek újból felüthessék fejüket, szerző-