Képviselőházi irományok, 1910. LXIII. kötet • 1454-1473. sz.
Irományszámok - 1910-1473. Törvényjavaslat a közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok hivatali járandóságait terhelő tartozások rendezéséről és hitelszükségleteiknek kielégítéséről
1473. szám. 111 hogy a hivatali járandóságokból a nyújtandó kölcsön kielégítése cellából levonható hányadot az alapjárandóság összegéhez képest progressive emelkedő százalékos kulccsal állapítja meg. A létminimum elejtése nem sérelmes a közszolgálati alkalmazottra, hanem ellenkezőleg azt a célt szolgálja, hogy még a legszerényebb javadalmazású közalkalmazott is kölcsönben részesülhessen, a levonható hányad fokozatosan emelkedő kulcsa pedig különösen az alsóbb fizetési osztályokra vonatkozólag oly alacsonyan van megállapítva, hogy a tartozás törlesztése a kölcsönt igénybevevő közalkalmazott részére sohasem válhatik nyomasztóvá. Az e szakaszban foglalt rendelkezések teljes megvilágítása céljából célszerűnek vélem a jelenlegi helyzetet röviden összefoglalni. A jelenlegi jogállapot a következő: Irányadók az 1908 : XLI. t.-c. (a végrehajtási novella rendelkezései) a háború tartamára azonban az 1914 : L. t.-c. 14. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a m. kir. ministerium a végrehajtás alól mentesített legkisebb összegeket 5.051/1917. M. E. sz. rendeletével felemelte. A végrehajtási novella 6. §-a szerint a közalkalmazott fizetéséből és a fizetés természetével • bíró bármely címen élvezett pótlókából a járandóságnak legfeljebb 1 / 3-a és ez is csakúgy vehető végrehajtás alá, hogy évi 2.000 K érintetlenül maradjon; az utóbbi összeget a hivatkozott rendelet évi 3.000 K-ra emeli fel. A novella 7. §-a szerint a nyugdíj legfeljebb 1 /s rósz erejéig foglalható le, úgy hogy évi 1.200 K-t érintetlenül kell hagyni, amit a hivatkozott rendelat évi 1.800 K-ra emel. A végrehajtást szenvedő feleségét, fel- vagy lemenő rokonait és a törvénytelen gyermeket megillető tartás behajtása céljából vezetett végrehajtás esetén a novella 9. és 14. §-ai szerint az említett mentességek felényire szállnak alá, ; a ^hivatkozott rendelet szerint azonban a fizetésből ebben az esetben is legalább óvvi 1.000 K-t, a nyugdíjból pedig évi 600 K-t kell érintetlenül hagyni. Ezzel szemben a jelen szakasz rendelkezései szerint a levonás alól mentes létminimum elesik, s a javaslat alapján nyújtandó kölcsönnek és járulékainak kielégítésére az adós hivatali járandóságait következőképen lehet igónybevenni : 1. ha a hivatali járandóság évi 2.400 K-t meg nem halad, ,10°/o erejéig ; 2. ha a járandóság évi 2.400 K-nál nagyobb, de 3.000 K-t meg nem halad, 20% erejéig ; 3. ha a hivatali járandóság évi 3.000 K-t meghalad, 3.000 K után 20% erejéig ós ezenfelül minden 100 K többlet után további 1%, de összesen legfeljebb 30 e /o eiéjéig. A legalacsonyabb fizetési fokozatban tehát a levonás 10%-ot meg nem haladhat és viszont a legmagasabb fokozatban sem éri el a jelenleg végrehajtás alá vonható felső határt, mert 30%-ot tesz ki a jelenlegi 3^/3%-kal szemben. Mindazonáltal a javaslat szerint nyújtható kölcsön a kedvezőbb feltételek folytán magasabb összeget fog kitenni, mint az, amelyhez a közalkalmazott ezidőszerint juthat. Ennek oka az, hogy jelenleg átlagos számítás szerint a közszolgálati alkalmazott tartozása után kamatok címén rendszerint 7 —8%-ot, kezelési ós biztosítási díj fejében átlag további 3—4%-ot, összesen tehát rendszerint 11—12%) ot volt kénytelen fizetni, amely teliéihez még a tőketörlesztés járul. Ezzel szemben a javaslat alapján a kölcsönt előreláthatólag oly alapon lesz lehetséges nyújtani, amely az említett terhet a felére leszállítani alkalmas. Eddigelé oly járandóság mellett, amelynél az 1908 : XLI. t.-c. szeiinfc
