Képviselőházi irományok, 1910. LXIII. kötet • 1454-1473. sz.
Irományszámok - 1910-1473. Törvényjavaslat a közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok hivatali járandóságait terhelő tartozások rendezéséről és hitelszükségleteiknek kielégítéséről
112 1473. szám. 400 K volt lefoglalható, a közszolgálati alkalmazott 360 havi törlesztéssel 2.200 K kölcsönhöz juthatott; a jövőben tervem szerint ugyanennek az alkalmazottnak 2.200 K-nál nagyobb kölcsön lesz nyújtható és pedig 360 havi törlesztés helyett 180 havi törlesztésre. Hasonló vagy még kedvezőbb lesz a helyzet a magasabb fizetési osztályokba'tartozó alkalmazottaknál. A javaslat szerint az adós részére tényleges szolgálata idejében engedélyezett kölcsönnek és járulékainak törlesztésére az adós nyugdiját is ugyanoly magasságú járulékok erejéig lehet igénybevenni, mint aminőket a tényleges illetmény alapulvételével megállapítottak. Ebből folyólag a gyakorlatban előreláthatólag a közszolgálati alkalmazottak nyugdíjaztatásánál számos oly eset fog felmerülni, amelyekben a méltányosság az általános szabálylyal szemben eltérést, illetve enyhítést fog megkívánni és így legcélszerűbb erre vonatkozólag az intézkedés jogát a pénzügyministerre ruházni. A javaslat 7. §-ának rendelkezései annak az elvnek következményei, hogy a kölcsönök fedezetéül — ettől eltérő megállapodásokat kivéve — úgy a tartozások konverziójánál, mint az új kölcsönöknél mindenkor csak az adós hivatali járandóságai szolgálnak; az ebben a szakaszban foglalt rendelkezések következetesen folynak a javaslat ezen egyik elvi kiindulási pontjából. A 8. §. a járandóságok jövőbeni végrehajtás alá vonásának kérdését szabályozza. Lényeges feltétele a javaslat által tervbe vett célok megvalósításának az, hogy az alkalmazottak járandóságai ezentúl ne legyenek végrehajtás alá vonhatók és általában más követelések fedezetéül igénybe vehetők, v Mindamellett bizonyos kivételeket kellett tenni; így a törvényen alapuló tartási kötelezettségektől > nem lehet méltányosság szerint elvonni ezt a fedezetet ós ezenkívül az adók stb., valamint a szolgálati viszonyból származó követelések (szolgálati díj, fizetési túlélvezmény, térítmény, pénzbírság stb.) behajtását szintén fenn kell tartani. Nem lehet továbbá visszahatólag elyonni a kielégítési alapot az alkalmazottnak már a törvény életbelépte előtt keletkezett tartozásaitól. E tekintetben úgy a már végrehajtásilag érvényesített, illetve feljegyzett követeléseket, mint azokat a követeléseket is figyelembe kell venni, amelyek feljegyezve még nincsenek. Az utóbbiak számára a javaslat a törvény életbelépésétől számított három havi határidőt vesz kilátásba, amely alatt a hitelezők követeléseiket az eddig fennálló jogszabályok szerint feljegyeztethetik, vagy a Pénzintézeti Központnál bejelenthetik. Erre a záros hatái időre szükség van azért, mert máskép nem volna lehetséges eljutni oda, hogy az alkalmazott hivatali járandóságait terhelő tartozások tekintetében tiszta kép legyen alkotható és foganatba legyen vehető az a rendezés, amelynek alapelvei a 9. §-ban vannak lefektetve. Az eladósodott közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok járandóságainak tehermentesítése céljából a javaslat 9. §-a megengedi, hogy az adós, ha ő maga ezt kívánja, a Pénzintézeti Központ közbenjárásával eljárást tegyen folyamatba hivatali járandóságainak tartozásai alól való mentesítése iránt. A fennálló terhek rendezésére a Pénzintézeti Központ által a javaslat értelmében nyújtandó kölcsön összege szolgál. Ebből a kölcsönösszegből az adósnak járandóságaira a törvény életbelépése előtt feljegyzett tartozásokat a feljegyzés rangsorában kell kielégíteni, a figyelembe jövő többi követelést pedig, értve ezalatt azokat, amelyek a 8r §. szerint megállapított három hónap alatt érvényesíttettek, egymásközt egyenlő rangsorban. A hitelezők szempontjából — dacára annak, hogy a követeléseknek ilykép kielégítést nem nyerő része a hivatali járandóságokról töröltetik,
