Képviselőházi irományok, 1910. LXII. kötet • 1440-1453. sz.
Irományszámok - 1910-1443. Törvényjavaslat a közös haderőhöz, a m. kir. honvédséghez és a m. kir. népfölkeléshez tartozó személyeknek, valamint az említett személyek hátramaradottainak katonai ellátásáról
148 1443. szám. sérülés esetén az egyes sérülésekért járó sebesülési pótdíjakat összegezni kell, amíg egy bizonyos legmagasabb összeget el nem érnek. Azok a sérülések ós egészségromlások^ amelyeket a sebesülésekkel egyenlőknek kell tekinteni, nincsenek magában a javaslatban megállapítva. Ennek megállapítását a javaslat a rendeleti útra tereli, hogy az idők folyamán esetleg szükségessé váló változások vagy kiegészítések könnyebben legyenek eszközölhetők. A sebesülésekkel általában és főképen a súlyos belső sérüléseket, az égéseket, fagyásokat, a napszúrás következményeit, a traumás neurózist és más ideghűdést (ez utóbbi kettőt, mint az idegrendszer külerőszaki megbetegedéseit), a káros gázok belélegzése által okozott egószségrontásokat, stb. kell majd egyenlőknek tartani. Az egyes testrészek mesterséges pótlására szolgáló készítmények fenntartásából ós utánpótlásából felmerülő kiadásokat a rokkantnak kell majd a sebesülési pótdíjból fedeznie, mert hiszen ezt a pótdíjat erre a célra is kapja. Ha azonban különösen művészi és ennélfogva költséges készítményeknek fenntartásáról vagy utánpótlásáról, illetőleg e készítményeknek a rokkant hibáján kivüli rendkívüli elhasználásáról vagy elvesztéséről van szó, akkor az erre a célra létesített alapokból vagy egyéb eszközökből kell majd a rokkant részére különös segítséget nyújtani. A 25. §-hoz. Az a határozvány, hogy a sebesülési pótdíj a sebesülés által előidézett fogyatkozás súlyosbodása esetén felemelhető legyen, méltányossági tekintetekből vétetett fel, erre nézve eddig törvényes határozvány nem voít. Az a határozvány, hogy a sebesülési pótdíj abban az esetben is a havidíjasok részére rendszeresített összegben járjon, ha a havidíjas olyan sérülés folytán válik szolgálatképtelennó, amelyet mint legénységi személy szenvedett el, azért vétetett fel a javaslatba, mert az illető a nyugállományba helyezéskor mint havidíjas kénytelen a sérülés következményeit viselni. A 28. §-hoz. A sebesülési pótdíj élvezetének megszűnésére vonatkozó határozványok általában azonosak a nyugdíj élvezetének megszűnésére (16. §.) vonatkozókkal. A 29. §-hoz. A sebesülési pótdíjaknak adómentességét az a körülmény indokolja, hogy ezeknek megadóztatása részbeni csökkentésüket jelentené, már pedig az eddigi törvénynek is az volt a célzata, hogy a sebesülési pótdíjat az igényjogosult csonkítatlanul kapja kézhez. A sebesülési pótdíjaknak végrehajtás alól való mentesítését külön kimondani nem volt szükséges, mert ez már a végrehajtásra vonatkozó jogszabályokban meg van állapítva. A 30.—36. §§-hoz. A katonai rokkantházi ellátásnak az a célja, hogy az alacsonyabb rangosztályokba tartozó s emiatt kisebb ellátási illetményekben részesülő súlyos rokkantak megélhetését lehetővé tegye. Ezt acélt a javaslat főleg az által akarja elérni, bogy a szóban levő rokkant havidíjasoknak az alacsony nyugdíj helyett a ténylegessógi havidíj 90°/o-ának megfelelő >rokkanthavidíjat ? biztosít, amely rokkanthavidíjat a tényleges havidíjasok illetményeinek a viszonyok változása esetén netalán bekövetkező szabályozásakor az újonnan rendszeresített ténylegessógi havidíj alapul vétele mellett újra kell megállapítani (34. §.), miáltal ezek a súlyosan rokkantak a jövőbeni fizetésrendezésekben részt vesznek, továbbá, hogy olyan súlyosan rokkantak, akik hozzátartozóiknál a szükséges ápolásban és gondozásban nem részesülhetnek, a katonai rokkantházakba felvétetvén (32. §.), ott szakértő ápolásban és orvosi kezelésben fognak részesülni ós végül, hogy az ilyen rokkantak' járandóságait a végrehajtás alól mentesíti (143. §. 4. pont).
