Képviselőházi irományok, 1910. LXI. kötet • 1421-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1427. Törvényjavaslat az1848:XX. t.-c. fokozatos végrehajtásáról
1427. szám 85 fizető egyháztagok átlagos adóterhe: 5—10 korona közt váltakozik 525 egyházban, az egyházak 27°/o-ában; ugyanezen egyháztagok maximális adóterhe 10—20 korona közt váltakozik 351 egyházban, az egyházak 15 9°/o-ban A ref. egyház tápjainak egyházi adója a különböző egyházközségekben az egyház által hivatalosan gyűjtött és közrebocsátott, adóstatisztikai adatok szerint az állami adó 10—380°/o-a közt szerepel s az aránylag nagyobb adóteher azokon feküdt, kik állami egyenes adót egyáltalán nem fizetnek; mert a ref. egj^házban a személyadó lényegesen nagyobb, mint a vagyonadó, sőt sok helyen még a konfirmált, tehát a csupán 12 évet meghaladott gyermekeket is egyházi adó alá vonták. Az egyházi adóteher tehát aránj'talan súllyal nehezedik a szegényebb egyháztagok vállaira. Hasonló helyzet van az ág. hitv. ev. egyháznál (ide nem értve az erdélyit), melynek egyházi adója országos átlagban az állami adónak 283°/o-a. A hívekre fejenként kivetett egyházi közadókból fedeztetnek ezen két egyháznak közigazgatási költségei. Ha tekintetbe vétetik, hogy e címből nyernek fedezetet az egyházak összes méltóságainak és tisztviselőinek tiszteletdíjai ós fizetései, valamint közhatóságainak szükségletei is, valóban csak a legégetőbb szükséget fedezhetik az egyházak azzal az államsegéllyel, amelyet a jelen törvényjavaslat az 1918/19. költségvetési évtől kezdve az egyházaknak biztosít. Nemcsak a közpályán szolgáló, hanem a magánintézeteknél alkalmazott tisztviselőknek és szolgáknak is van nyugdíjintézetük, csak a református lelkészeknek nincs, illetve nem volt. Égető szükségről kívánt a református pgyház gondoskodni akkor, amidőn az 1907-ben szentesített zsinati törvények VII. cikkével az országos lelkészi nyugdíj- és özvegy-, árva-gyámintézet megalakítását elhatározta, mely hivatva lesz a lelkészeken kívül még olyan lelkész-tanítókról (és hozzátartozóikról is) gondoskodni, akik a fennálló elvi rendelkezések értelmében az országos tanítói vagy tanári nyugdíjintézeteknek sem lehetnek tagjai. Az ág. hitv. ev. egyház már az 1398. évben szervezte egyetemes nyugdíjintézetét. . A Magyarország erdélyi részeiben levő ág. hitv. ev. országos egyház ugyanazon alapon, mint a magyarországi két protestáns egyház, kérte az államsegélyt, felhíván különösen a figyelmet arra a körülményre, hogy nem vette igénybe az 1883. évi XXX., 1893. évi XXVI, az 1907. évi XVII. és az 18<>8. évi XIV. t.-cikkel felekezeti tanárok, tanítók és lelkészek részére biztosított állami anyagi segélyezés kedvezményét. Megjegyzem, hogy időközben kiutalványoztatok részére átalányösszegben kongruasegélyszerűleg 100.000 korona, középiskolai segélyezésre 42.000 korona, népiskolák segélyezésére 220.000 korona évenként. Az egyház fentart 1 ) 67 kisdedóvóintézetet és menedékházat, 251 elemi népiskolát, 7 polgári iskolát, 2 tanító(nő)képzőt, 7 gimnáziumot (5 teljes, 2 algimnáziumot), 1 hittani intézetet, 2 árvaházát, 1 kisdedóvóintézetet, 2 reáliskolát. Van együtt tanítói és lelkészi nyugdíjintézete. Kevésbé ismeretes, de hazánk történelmének lapjai bizonyságot tehetnek arról, hogy az anyagi javakban és lélekszámban szegény magyarországi unitárius egyház époly hű és áldozatkész védője volt nemzeti alkotmányunknak ós állami függetlenségünknek, mint bármely más hazai egyház. Ez az egyház, melynek híveit nagyobbrészt az erdélyi fajmagyarságot fentartó szegény székely nép alkotja, a magyar állameszme ós művelődés szolgálatában 29 elemi népiskolát, 2 gimnáziumot, 1 hittani intézetet tart fenn. ') 1914/15. iskolaévi adatok a m. kir. statisztikai hivatal közlése szerint.
