Képviselőházi irományok, 1910. LXI. kötet • 1421-1439. sz.
Irományszámok - 1910-1427. Törvényjavaslat az1848:XX. t.-c. fokozatos végrehajtásáról
80 1427. szám. IV. A görög keleti egyházakat illetőleg ezidő szerint az 1848. évi XX. t.-c. alapján különös intézkedéseknek szüksége nem forog fenn, mert autonómiájuk törvényesen biztosítva van, egyházi, tanügyi és közigazgatási céljaikra nagymérvű államsegélyt élveznek és a protestáns egyházakhoz hasonló egyházi adózási viszonyok híveiket nem sújtják. V. Az 1895. évi XLII. t.-o. által bevettnek nyilvánított izraelita vallás még nem bír törvényesen megállapított önkormányzati szervezettel. Ennek létesítését mindeddig az e vallás követői közt fennálló különbözetek gátolták. Ez a körülmény azonban nem állhatja útját annak, hogy az izraelita hitközségek szükségleteivel szemben aránytalanul csekély egyházi javadalmazás — mely az 1917/18. évi költségvetésbe 250.000 koronával van beállítva és amelyen kívül az izraelita vallásúak más címeken igen kevés segélyt élveznek — az 1848. évi XX. t.-c. szellemében' a szükséglet mórtókéig ne emeltessék ós alapítványszerűleg ne biztosíttassék. Ezzel az állam csak konzekvenciáját vonja le a recepciónak. Az összeg megállapítása a fennálló izraelita szervezetektől nyert adatok alapján törtónt. A kiosztás módjára vonatkozó átmeneti intézkedés szüksógszerűleg foly az izraelita vallás önkormányzati szervezetének hiányából. VI. A törvényjavaslat 8. §-ában az 1848. évi XX. t.-c 2. §-ában lefektetett jogegyenlőség és viszonosságnak nagy elvét kívántam egy nagy lépéssel előbbre vinni és gyakorlatilag megvalósítani azáltal, hogy egyik vallásfelekezet hívei se legyenek megadóztathatok egy más vallásfelekezet előnyére, s viszont ne gyakorolhassanak más vallás telekezet tagjait megillető jogokat. Kétségtelen, hogy e tekintetben hazánkban több helyen téves gyakorlat fej' lődött ki, mely a jogegyenlőség és viszonosság elvével nem egyezik meg. Ez méltán lett azután a vallási érzékenységnek ós békétlenségnek okozója. Az egyházak között itt-ott még jelentkező súrlódások főleg azokban a sporadikus esetekben fordulnak elő, midőn valamely egyház hívei más egyház javára adózási természetű fizetésekkel terheltetnek, vagy más egyház terén jogokat gyakorolnak; természetesen nem tartoznak ide a tisztán magánjogi ós nem adózási természetű kötelezettségek, melyek örökségből, birtokvételből stb. keletkezhetnek. Ezt a súrlódási anyagot eltávolítani kívánom, hogy ezáltal is a különböző egyházak között a kölcsönösjogtisztelet alapján tökéletesen biztosítva legyen a vallási béke. Hogy az itt szóbanforgó, nem nagyszámú, de részben erkölcsileg nagy horderejű, közjogi jellegű jogviszonyok pontosan megállapíthatók és eredetükre való tekintettel, ujabb jogsérelem nélkül, kivételes esetekben az állam segítségével lebonyolíthatók legyenek, feltétlenül szükség van egy átmeneti időre, azért a törvényjavaslat háromévi időt állapít meg, melyen belül a katholikus autonómiai szervezet is bizonyára működésbe lép és saját egyházának érdekeit hatályosan képviselheti. Budapest, 1917. évi december hó 21-én. Apponyi Albert gr. s. k, v a llds- és közoktatfisüiyi m, Jcir. ministet-
