Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.
Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
236 \ 1413. szám. ugyan, hogy a községi vagy körjegyző, aki a törvényjavaslat szerint az összeírás előkészítését is fogja végezni, képzettségénél ós a lakosság viszonyainak ismereténél fogva mint az összeíró küldöttség tagja igen alkalmas arra, hogy az összeírás helyességét és alaposságát előmozdítsa. Igen valószínű az is, hogy kisebb népességű helyeken a községi vagy körjegyzőnek az összeíró küldöttségbe tagul való megválasztása más megfelelő egyének hiányában nem lesz mellőzhető. Mindezekkel szemben azonban fordulhatnak elő olyan esetek, amikor a községi vagy körjegyzőnek az összeíró küldöttségben tagként való részvétele különleges körülményeknél fogva nélkülözhető. A törvényjavaslat azt, hogy az összeíró küldöttségek mindenütt megfelelő számban és arra való elemekből megalakíthatok legyenek, azáltal kívánja biztosítani, hogy az összeíró küldöttségi tagság elfogadását kötelesövé teszi. Ezzel ez a feladat oly polgári kötelességgé válik, amelynek teljesítését alapos ok nélkül senki meg nem tagadhatja. A törvényjavaslat szerint arra, aki a választást alapos ok nélkül el nem fogadja vagy a megválasztásból folyó kötelességeknek alapos ok nélkül nem tesz eleget, a központi választmány ötven koronától ötezer koronáig terjedbető pénzbírságot szabhat. Minthogy a pénzbírság kiszabása oly kórdós, amelynek tárgyában fokozottabb jogvédelem indokolt, a törvényjavaslat a pénzbírságot kimondó határozat ellen közigazgatási bíróság előtti eljárásnak enged helyet. A már fennebb említett községi vagy körjegyzőn felül még a tanítószemólyzet az, amely az összeíró küldöttségi tagságra különösen alkalmasnak mutatkozik ós kisebb helyeken más arra való elemek hiányában az összeíró küldöttség megalakításánál igen sokszor nélkülözhetetlen is. A tanítószemólyzet tagjának részvételót az összeíró küldöttségben különösen kívánatossá teszi az írni és olvasni tudásnak az összeíró küldöttség előtt történő igazolása, amelynél oktatási szakfórfiak közreműködése az igazolás végett jelentkezők írni ós olvasni tudásának helyes ós pártatlan megítélését nagyban előmozdítja. A törvényjavaslat tekintettel a községi ós körjegyzőre nézve fennebb, a tanítószemélyzetre nézve pedig most említett nyomós okokra, különösen hathatós eszközt akar teremteni annak kikényszerítésére, hogy községi vagy körjegyző, továbbá nyilvános vagy nyilvánossági joggal felruházott elemi népiskolánál alkalmazott fórfitanító, amennyiben a központi választmány az összeíró küldöttség tagjává megválasztja, ezen tisztséget elfogadja és a tisztséggel járó kötelességeket pontosan teljesítse. Kimondja nevezetesen a törvényjavaslat, hogy a községi (kör) jegyző, továbbá nyilvános, úgyszintén nyilvánossági joggal felruházott elemi népiskoláknál alkalmazott férfitanítók pénzbírság helyett fegyelmi felelősség terhe mellett tartoznak az összeíró küldöttségbe tör ónt megválasztásukat elfogadni és a választásból folyó kötelességeiket teljesíteni. Emellett a törvényjavaslat 60. §-a arról is gondoskodik, hogy az összeíró küldöttség eljárásánál a községi vagy körjegyző akkor is jelen legyen, ha a küldöttségnek nem tagja, továbbá, hogy hasonlókép jelen legyen minden esetben elemi népiskolai tanító, nevezetesen olyankor is, ha elemi népiskolai tanítót az összeíró küldöttség tagjává nem választottak meg. A törvényjavaslatnak az összeíró küldöttségek szervezetére vonatkozó egyéb rendelkezései az 1913 XIV. t.-cikknek változtatást nem igénylő hasonló tárgyú rendelkezéseivel mindenben megegyeznek és egyebek között fentartják azt az eddigi állapotot, hogy az összeíró küldöttségnek tagja csak férfi lehet.
