Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.

Irományszámok - 1910-CCXCVII. Törvényjavaslat a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló 1909. évi VIII. törvénycikk életbeléptetése tárgyában

398 CCXCVI1. szám. d) akár kölcsönkópen, akár a tagjaik által kiállított s a szövetkezet tulajdonában levő váltóknak leszámítolása mellett olyan Hazai szövetkezettől vagy intézettől szerzik be üzleti tőkéjük egy részét, amellyel alapszabályaik értelmében szervezetszerű összeköttetésben állanak. Ilyen szervezetszerű összeköttetés csakis abban az egy esetben áll fenn, midőn két vagy több szövetkezet, illetőleg intézet mindegyike a másiknak üzleti tevékenységében és üzleti eredményében kölcsönösen érdekelve van. Ha tehát az érdekeltség csak egyoldalú, ez nem szervezeti, hanem csupán hitelezési összeköttetésnek tekintendő, amely a jelen szakaszban foglalt kedvezményre nem ad jogot. Ha az önsegélyző szövetkezet avégből, hogy a jelen szakaszban meghatározott kedvezményben részesülhessen, alapszabályait megfelelőleg módosítja, arra az évre, melyben a módosítás történt, az említett kedvezményre igényt nem tarthat. "i/-V-r_: •• ••;• ' 5. §.: ' .; .Az 1909. évi VIII. törvénycikk 20. §-a helyébe lép: Az adó kulcsa: a) ipari vállalatoknál és a szövetkezeteknél általában 10°/o, más vállalatoknál 12°/o, ha az adóköteles évi nyereség a vállalat saját tőkéjének tíz százalékát nem haladja meg; b) 12°/o, illetőleg 14°/o az adóköteles nyereség ama része után, amely a vállalat saját tőkéjének tíz százalékánál nagyobb, de annak tizenöt százalékát még nem haladja; c) 14°/o, illetőleg 16°/o az adóköteles nyereség ama része után, mely a vállalat saját tőkéjének tizenöt százalékánál nagyobb, de annak húsz százalékát meg nem haladja; d) 16°/o, illetőleg 18°/o az adóköteles nyereség ama része után, mely a vállalat saját tőkéjének húsz százalékánál nagyobb, de annak huszonöt százalékát meg nem haladja; e) 18°/o, illetőleg 20°/o az adóköteles nyereség ama része után, mely a vállalat saját tőkéjének huszonöt százalékát meghaladja; f) 6°/o azon önsegélyző, továbbá termelési, beszerzési, értékesítési ós fogyasztási szövetkezeteknél, amelyek üzletrészeik után 5°/o-nál nagyobb osztalékot nem fizetnek. Saját tőke alatt a befizetett alaptőke ós — ide nem értve az életbiztosítási díjtartalékokat — azok a mérlegszerű tartalék-alapok értendők, amelyek a vállalat kizárólagos tulajdonát alkotják és a részvénytársaságok új részvényeinek kibocsátásánál a névértéken felül befolyt összegekből, vagy már megadóztatott üzleti jövedelemből származnak. Az 1909. évi VIII. t.-c. 1. §-ának második bekezdésében említett külföldi vállalatoknál az előző bekezdésben említett saját tőke nagyságának megállapítása az összvállalat saját tőkéjéből számítandó ki, még pedig abban az arányban, amint az összvállalat nyersbevétele az itteni fióküzlet nyers bevételéhez áll. Ugyanez a rendelkezés alkalmazandó azokra a magyar ós osztrák vállalatokra is, amelyek az 1908. évi XíV. t.-c. határozmányai szerint adóznak, valamint viszonosság esetében az 1909. évi VIII. t.-c. 2. §-ának második bekezdésében említett egyéb belföldi vállalatokra is. Abban az esetben pedig, ha a jelen bekezdésben említett vállalatok valamelyike az adókulcs megállapításához szükséges adatokat hiteles alakban a kitűzött határ.