Képviselőházi irományok, 1910. LIV. kötet • 1270-1323. sz.
Irományszámok - 1910-CCXCVII. Törvényjavaslat a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló 1909. évi VIII. törvénycikk életbeléptetése tárgyában
CCXCVÍI. szám. 399 idő alatt nem terjesztené be, vele szemben a legmagasabb adókulcs alkalmazandó. Ha a vállalat jövedelme részben adóköteles, részben pedig adómentes, a saját tőkének a vállalat adóköteles üzemére eső nagysága az adóköteles ós adómentes nyers bevételek arányában állapítandó meg. Az Osztrák-magyar banknál saját tőke alatt a befizetett részvénytőke és a tartalékalap együttes összege értendő, amelyből a magyar szent korona országaira eső rész az Osztrák-magyar bank alapszabályainak 92. ós 102. cikkei szerint (1899. évi XXXVII. és 1911. évi XVIII. t.-c.) a két államot a tiszta nyereségből megillető részesedés arányában számítandó ki. Olyan nem szövetkezeti alapon nyugvó vállalatoknál, amelyek ipari termeléssel ós egyéb üzletekkel is foglalkoznak, az üzletek nyersbevételeihez viszonyítva arányszámítás útján állapítandó meg, hogy nyereségük mennyiben esik a kisebbik s mennyiben a nagyobbik adótétel alá. 6- "§. Az 1875. évi XXII. t.-c. 6. §-ának c) pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben,-ha az ott megnevezett tőkét, a nyilvános számadásra kötelezett vállalat, valamely a jelen törvény szerint adózó nyilvános számadásra kötelezett vállalattól vette fél. 7- §• A vállalat abban az esetben, ha a jelen törvény alapján valamely üzletévre nézve kivetett adónak és az ez után fizetendő állami, törvényhatósági és községi pótlókoknak fizetése következtében az 1917—1921-iki üzletévek valamelyikére az 1911—1913. években fizetett osztalékok átlagának 90°/o-át, az 1922—26-iki üzletévek valamelyikére pedig annak 80°/o-át sem fizethetné, jogosítva van a reá kivetett adónak és pótlékainak — az illető üzletóvre szóló olyan mértékű helyesbítését kérni, hogy az 1911—1913. években fizetett osztalékok átlagának 90, illetve 80°/o-át fizethesse osztalék gyanánt. A helyesbítési kórelem legkésőbb a vállalat üzleti évének lejártától számított 4 hónap alatt nyújtandó be az illetékes pónzügyigazgatóságnál (adófelügyelőnél), akinek határozata ellen 15 nap alatt a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához felebbezósnek, ennek határozata ellen pedig a m. kir. közigazgatási biróság előtti eljárásnak van helye. Az adóhelyesbítósnek kedvezményét csak azok a vállalatok vehetik igénybe, amelyek a 2. §. 3. a) pontjában említett értékpapíroknak az 1915. évi üzletév végén tulajdonukban lévő állagát, vagy azok akkori tőzsdei értékének megfelelő értékű hasonló értékpapírokat állandóan tulajdonukban tartják. Annak a megállapítása végett, hogy a vállalat valamely évben az 1911—13. évi osztalókátlag 90, illetve 80°/o-át fizethetné-e osztalék gyanánt vagy sem s ha nem, milyen mérvben, a n3*ereség- ós veszteségszámla összeállítása s a nyereség felosztása ugyanazon alapelvek szerint kell hogy történjék, mint az 1911—13. években s nevezetesen a mérlegben ki nem mutatott tartalékolásnak is csak legfeljebb addig a mérvig van helye, mint amily mértékben az 1911—13. évben tényleg hel} T et foglalt.
