Képviselőházi irományok, 1910. LII. kötet • 1256-1268., CCLIX-CCLXXXIV. sz.

Irományszámok - 1910-1265. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1914. év első feléről szerkesztett állami zárszámadásról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

68 1265. szám. a,z előirányzott 3-366 millió K-val szemben csak 6 K Íratott elő, minek oka az, hogy az 1914. évi gubótermésből eredő gubó- és selyemanyag csak az év második felében értékesíthető. A sójövedék 2549 millió K-val eredményezett kevesebbet, mint amennyi előirányozva volt, ennek oka abban rejlik, hogy kevesebb só adatott el, mint amennyi az előirányzat szerkesztésekor számba vétetett. A pénzverés és fémbeváltásnál 1-685 millió K-val kevesebb bevétel éretett el, mert a bolgár királyi kormány által megrendelt pénzek verése miatt kevesebb arany pénzíttetett, továbbá, mert a csekélyebb beváltás folytán csak kevesebb ezüst volt eladható. Az állami erdőknél 894 ezer K-val kevesebb a bevétel az előirányzott összegnél, ami azért állott elő, mert a tűzifa értékesítésére tett kísérletek a feszült gazdasági helyzet miatt egyrészt meddők maradtak, másrészt pedig az, hogy a termett tüziía csak az 19i4. év második felében volt értékesíthető; az épület- és műszerfa szállítása pedig az árvizek miatt késedelmet szenvedett s így a favételárak csak a második félévben váltak esedékessé. A dohányjövedék 768 ezer K-val hozott kevesebbet az előirányzottnál, aminek oka egyrészt az, hogy a dohánygyártmányok forgalmában az előző évek eredményei alapján számításba vett emelkedés elérhető nem volt,- másrészt pedig az, hogy a kedvezőtlen belföldi dohánytermés következtében a külkivitel kisebb volt A fémkohászat beviteli kevesblete 693 ezer K-t tesz, mert egyrészt a beváltott bányatermékeknek sem menynyisége, sem fémtartalma nem érte el az előirányzatot, másrészt a beváltás csökkenése folytán a bányatermékek után befolyt olvasztási költség is visszamaradt az előirányzattal szemben. A ménesbirtok gazdaságoknál a kevesblet 624 ezer K-t tesz, aminek oka az, hogy a birtokok bevételeinek zömét szolgáltató gazdasági termények az év második felében kerülnek betakarításra s így azok csak az év utolsó és a következő év első hónapjaiban értékesíthetők. A kőszénbányászat bevétele 384 ezer K-val kedvezőtlenebb, mert kereslet hiánya következtében kevesebb kőszén adatott el a kilátásba vett mennyiségnél. A postatakarékpénztárnál a kevesblet 269 ezer K-t tesz, ami annak tulajdonítható, hogy a feszült közgazdasági helyzet folytán sem a forgalom, sem a betétálladék nem érte el az előirányzott mérvet. A fém- és opálbányászat bevétele 202 ezer K visszamaradást mutat. Ennek oka főképen az, hogy a bányaművek által termelt zúzóórc és színpor mennyisége és fémtartalma nem érte el az előirányzott mennyiséget, a termelt opál értékesítése pedig szünetelt. A rendkívüli bevételeknél jelentősebb bevételi kevesbletek nem fordultak elő. A főbb bevételi többletek a következők: a rendes kezelésben: az egyenes adóknál 10240 millió K, az állami vasgyáraknál 8-472 millió K, a jogilletékeknél 3'005 millió K, a pénzügyi tárcát illető különféle bevételeknél 1-324 millió K, a bélyegnél 1.104 K, a posta, távirda és távbeszélőnél 758 ezer K, a díjaknál 387 ezer K, az állami nyomdánál 332 ezer K, az állami lótenyészintézeteknél 303 ezer K, a sótermelésnól 301 ezer K, a ministerelnöksógnól 300 ezer K, az aldunai m. kir. hajózási hatóságnál '294 ezer K, a büntetéspénzek országos alapjánál 233 ezer K; a rendkívüli bevételeknél: a pénzügyi tárcánál elszámolt állami előlegeknél 4-980 millió K, a pénzverés és fémbeváltásnál 1-435 millió K, a földmívelésügyi ministeri kirendeltségeknél 1*087 millió K, a m. kir. államvasutaknál 888 ezer K, a szőlészet- és borászatnál 399 ezer K, az elemi iskolai tanító, tanítónő és kisdedóvónő képző intézeteknél 244 ezer K.