Képviselőházi irományok, 1910. LII. kötet • 1256-1268., CCLIX-CCLXXXIV. sz.

Irományszámok - 1910-1265. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1914. év első feléről szerkesztett állami zárszámadásról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

1265. szám. 69 A fentebb fel nem sorolt eltérések kisebb összegűek és kevésbé jelentősek. Egybefoglalván az eddigieket és összehasonlítván az 1914. óv első felének túlkiadásait és előirányzat nélküli kiadásait az előző évek hasonló természetű hiteleltéróseivel, tapasztaljuk a következőket: Bruttó túlkiadás Előirányzat nélküli kiadás millió Megtakarítás korona Összes nettó kiadási többlet 105541 59-198 125-207 39532 66-007 33-935 57911 42-031 82-532 81-010 62-071 101-471 97-424 64-129 58-096 103-457 52-770 29-599 62-603 19-766 40-993 29-846 29-679 41-160 66-021 29153 38-322 56-852 Mint a fentebbiekből kitetszik, az 1914 : I. félévi túlkiadások mind az 1910. év felével, mind az 1911-—1913. évek átlagának felével szemben tetemes emelkedést, — az előirányzat nélküli kiadások pedig mind az 1910.* év felével, mind az 1911—1913. évek átlagának felével szemben némi apadást mutatnak, a tiszta eredmény (kiadási többlet) irányzata a megtakarításoknak figyelembe vételével következetesen emelkedő. Bár a kormányt az államháztartás vitelében a legszigorúbb takarékosság vezérelte, mégis a rendkívüli külpolitikai viszonyok, a bizonytalan pénzügyi és közgazdasági helyzet, az elemi csapásokkal sújtott lakosság súlyos helyzetének enyhítése, valamint a zárszámadási jelentésben tüzetesen ismertetett egyéb körülmények folytán szükségszerűen előállott az a helyzet, hogy a halasztást nem tűrő szükségletek kielégítését a költségvetési hitelek keretén túl mint túlkiadásokat, illetve előirányzat nélküli kiadásokat kellett teljesíteni. Megjegyzi a bizottság, hogy a szóban levő kiadásoknak halaszthatatlan voltára való tekintettel a kormány nem tehetett eleget az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-c. 16. §-a azon követelményének, amely szerint a, szükségletek kielégítésére a törvényhozástól pót-, illetve rendkívüli hiteleket kellett volna kieszközölnie. Minthogy pedig a bizottság a tényleg előfordult túlkiadásokat és előirányzati nélküli kiadásokat kellően megokoltaknak találta, ezeket tudomásul vette és az alábbi határozati javaslat szerint azokra nézve a kormánynak a, felmentvónyt megadandónak véli. Az eddig tárgyaltakon kívül előfordultak az 1914. óv első felében oly eltérések is a költségvetéstől, amelyek túlkiadást ugyan nem okoztak, de amelyek a fennálló törvényes szabályok szempontjából mégis igazolást igényelnek az országgyűlés előtt. Ezek közül legfontosabbak a költségvetésileg megállapított személyzeti és fizetési állományrendszertől való eltérések (létszámtúllópósek). Az ilyen eltérések is érintvén a törvényhozás budgetjogát és sok esetben maradandó pénzügyi kihatással is birván, a bizottság azokat annál is inkább felemlíti, mert az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-c. 33. §-a szerint <isak olyan járandóságot szabad utalványozni, mely a költségvetésileg jóvá1910-ben . . .1911-ben . . . 1912-ben . . . 1913-ban ... 1910 fele . . . 1911—1913. évek 1 átlagának fele } 1914. I. félévben