Képviselőházi irományok, 1910. LII. kötet • 1256-1268., CCLIX-CCLXXXIV. sz.

Irományszámok - 1910-1266. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a zabok-stubicai helyi érdekű vasút enedélyezésének megtörténtéről

118 1266. szám. levő egész szélesség, oly esetekben pedig, midőn egyoldalú korlát engedélyeztetik, a korlát felé eső oldal •járható legyen. A nyilt vastiti áteresztők és hidak tartószerkezetei általában 6.000 kilogramm keréknyomás ós a vasúti vashidakra vonatkozó féntemlített szabályrendeletben megállapított igénybevételek alapulvételével számítandók ós szerkesztendők. A 15 méter és ennél nagyobb össznyilású hidakon a sínek közt recés vaslemezekből álló burkolat létesítendő. Támasztó- és bélésfalak építéséhez kő, tégla vagy portlandcement betonanyag használandó. Aszerint, amint az — tekintettel a célra ós rendeltetésre, valamint a számbajövő egyéb körülményekre — megengedhetőnek fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok esetleg habarcs nélkül, szárazon is lesznek rakhatók. Pályaáthidalások hidlői és szárnyai, valamint esetleges pillérei és boltozatai — amennyiben ilynemű műtárgyak az engedélyezett vasúton egyáltalában kivitelre kerülnének — kőből, téglából vagy portiandcement betonból, tartószerkezetei pedig fából vagy vasból lesznek előállítandók; megjegyeztetvén, hogy fatartószerkezetek mellett, pillérek helyett, falazott lábazatokra állítandó fajármok is alkalmazhatók. A pályaáthidalások egészen vasbetonból is készíthetők. Közutak átvezetésére szolgáló pályaáthidalások tervezésénél ós építésénél — különösen a tartószerkezet számításánál alapul veendő terheléseket, valamint a hidpálya elrendezését és szerkezetét illetőleg — az érintett közutak műtárgyaira nézve érvényben álló szabályok ós szabványok is figyelembe veendők lesznek. Pályaáthidalások, valamint támasztó- és bélésfalak azon részei, melyek feltótlenül kőből lesznek készítendők, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni^ Útátjárók, párhuzamos utak, útszabályozások és állomási hozzájáró utakban, a szükséghez képest, megfelelő számú és nyilású áteresztők vagy hidak építendők, melyek — ha azok felett nincs feltöltés, vagy ha azokra nézve más helyen eltérő megállapítás nem történik — a fahidak, illetőleg alkatrészeik anyagnemóre vonatkozólag alább álló általános kikötés betartása mellett egészen fából is készíthetők. Feltöltés által fedett közúti műtárgyakra nézve általában véve a hasonnemű és szerkezetű vasúti áteresztőkre vonatkozólag előírt feltételek mérvadók; 0'30 méternél nem nagyobb nyilassal bíró fedett útáteresztők helyett — alárendelt jelentőségű községi vagy mezei utakon — tölgy- vagy vörösfenyőfatömlők is alkalmazhatók. Megjegyeztetik ide vonatkozólag, hogy állami, törvényhatósági és egyáltalán fontosabb közutakon építendő műtárgyakra nézve az érvényben levő közúti szabványtervek mérvadók. Altalános érvénnyel mindazon vasúti és közúti műtárgyakra nézve, melyeknél a fentebbiekben foglalt határozmányok értelmében fának az alkalmazása egyáltalában szóba jöhet, kiköttetik, hogy hídpadlózatokhoz, valamint hídfőkhöz, hídjármokhoz, jégtörőkhöz, alapcölöpökhöz és alaprácsokhoz, falás süveggerendákhoz csakis tölgy- vagy vörösfenyőfát, ékekhez pedig kizárólag csak tölgyfát szabad használni. Hidak ós áteresztők, támasztó- ós bélésfalak, valamint általában alapozást igénylő más építmények és munkák is minden körülmények közt teljesen hordkópesen, kellően szilárdan és akképen alapozandók, hogy az alapnak