Képviselőházi irományok, 1910. LII. kötet • 1256-1268., CCLIX-CCLXXXIV. sz.

Irományszámok - 1910-1266. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a zabok-stubicai helyi érdekű vasút enedélyezésének megtörténtéről

1266. szám. 119 különösen egyenetlen ülepedése, csúszása, illetőleg elmozdulása, alámosása, felázása vagy felfagyása be ne állhasson. Mindezen követelmények szemmel tartásával az alapozások módja és mélysége minden egyes esetben, a terep- ós talajviszonyoknak és a még egyéb­ként figyelembe jövő körülményeknek, valamint egyes műtárgyakat és épít­mén3 T eket, illetőleg az azokra nézve netalán más helyen külön előírt vagy előirandó feltételeknek megfelelően, az alapgödrök kiemelése és a felmerülő szükséghez képest esetleg a munkák végrehajtása közben fog megállapíttatni. E tekintetben azonban határozottan kiköttetik, hogy a nőtt talajba 0*80 méter­nél kisebb mélységre lenyúló alapozást csak fagyálló kőzeten szabad előállí­tani, továbbá —• még legkedvezőbb viszonyok és legjobb minőségű talaj mellett is — csak azon különleges esetekben, mikor az illető falak minden oldalról kellően szóles ós a terep szinvonalától mérve legalább 080 méter magas feltöltéssel teljesen körülfogva, illetőleg védve vannak. Az összes áteresztők és hidak, támasztó- ós bélésfalak stb. mindennemű falazatainak előállításához kizárólag csakis portland-cement, homok és viz megfelelő arányú keverésével készítendő vizálló habarcsot szabad használni. A vastartószerkezetű és vasbeton-műtárgyakra vonatkozó mindazon ada­tokat, melyek (jhYt cl £1 célra szükségesek, hogy a hidtörzskönyvek az érvény­ben álló, vagy netalán még kiadandó szabályzatoknak és rendeleteknek meg­felel őleg elkészíthetők legyenek, tartozik az engedélyes a tényleges kivitellel mindenben megegyezően összeállítani és a felülvizsgálati műveletekkel együtt — mint ezek kiegészítő mellékleteit — felterjeszteni. Útszabályozások, út áthelyezések és útátjárók felépítménye, az eredeti út felépítményének megfelelően állítandó elő. Oly utaknál pedig, melyek kavi­csolva egyáltalában nincsenek, az útátjárók mindkét sínszáltól számítandó 8—8 méter hosszúságban 15 centiméter, azontúl pedig 10 centiméter vastag­ságban kavicsolandók. Egyes fontosabb útátjárók — az esetről-esetre meg­állapítandó mórtékben — kőburkolattal látandók el. Az állomási hozzájáró utak, valamint az állomási fensíkon kocsiközleke­désre szolgáló területek 15 centiméter vastag kőalappal és 15 centiméter vas­tag kavicsborítással létesítendők. Az állomások előtereinek, illetőleg kezelési területeinek és rakhelyeinek azon részei, melyek kocsiközlekedésre nem szolgálnak, rendszerint 10 centi­méter vastag kavicsréteggel borítandók. Az őrházi fensíkok, valamint a vontatási telepeknek vágányzatok és építmények által el nem foglalt részei 5 centiméter vastag kavicsborítással látandók el. Az állomásokon, a fensíknak ós különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására, a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesí­tendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 m 2 , oly állomásokon pedig hol felvételi épületül V. osztályú felvételi épület vagy bővített őrház szolgál, vagyis hol kiadó-őr teend forgalmi szolgálatot ós minden állomási és vonal­őrháznál szintén kertnek legalább 1.000 m 2-nyi, a célra alkalmas fekvésű ós minőségű földterület adandó át. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár-, illetőleg belvízterületekre, feltöltetlenül hagyhatók, de a szükséghez képest termőföld­del borítandók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom