Képviselőházi irományok, 1910. L. kötet • 1197-1218. sz.
Irományszámok - 1910-1207. Törvényjavaslat az 1915/16. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1915. évi XV. t.-c. hatályának az 1915/16. költségvetési év végéig való kiterjesztése tárgyában
1207. szám. 81 illetve ez átlag kvótaszerű részének megfelelő mennyiséget állíthasson elő. E megfontolások alapján állapíttatott meg a szerződés III. §-ában — mindazonáltal már a későbbi, de akkor még a messzebb jövő eseményének tekintett tőkefelemelés iránti rendelkezések felvétele mellett — a vállalat részvénytőkéje 13 millió koronában, mint amely összeggel a VIII. §. szerint a gyár tervezésével, felépítésével és felszerelésével megbizott Skodaművek által a dolog természete szerint még a szerződéskötés előtt, sőt a gyár végleges helyének megválasztása előtt készített általános tervek és költségvetések szerint a gyár az akkori előállítási költségek mellett — kivételes helyi viszonyokat fel nem tételezve — a jelzett terjedelemben meg lett volna valósítható. Már az építkezés megindulása alkalmával mutatkozott, hogy az előzetes költségvetés, amely a helyi viszonyok által igényelt különleges költségekkel nem számolhatott, nem lesz betartható. A közepes nagyságú vidéki városban megindult, eléggé nagymérvű építkezés már kezdettől fogva nagyobb munkabéreket és anyagárakat hozott felszínre, mint amilyenekkel a költségvetés a Skodaművek tapasztalati adatai alapján számolt. Győr város vízvezetéke, mely a gyár vízellátására kombinációba vétetett, e célra elégtelennek bizonyulván, az üzemi viz megszerzése költséges feladattá vált, amely végre is a győri hajózási csatorna költségeiben való részvétel útján oldatott meg. A Győr városa által a gyár részére ingyen átengedett terület talajvizének magas szine egyrészt az épületek alapozását drágította meg, másrészt pincehelyiségek kiképzését lehetetlenné tevén, ezek pótlásául az épületek alapterületi és magassági méreteit s ezzel kapcsolatban azok költségeit növelte meg. Győr város lakásviszonyai a gyár létesítésével megbizott tiszti személyzet és munkások ideiglenes elhelyezésére ideiglenes Tépítkezéseket tettek szükségessé. Az itt elősorolt körülmények folytán csakhamar bizonyossá vált, hogy a gyár csak az előzetes költségvetés összegének jelentékeny túllépésével lesz megvalósítható, teljesen azonban e költségvetést az építkezés megindítása után nemsokára kitört világháború forgatta fel. Nemcsak a győri ágyúgyár építésénél, hanem minden állami és magánépítkezésnél az a tapasztalat szereztetett, hogy a munkaerőben és anyagban beállott hiány, nemkülönben a közlekedési nehézségek mindennemű építési munka kerüköltségét tetemesen emelték. Még fokozottabb mértékben nyilvánult az áremelkedés a munkagépeknél s egyéb műszaki felszereléseknél, amihez még amennyiben e cikkek egy része vámkülföldről volt beszerzendő, mint további drágító tényező a valuta romlása járult. Viszont e körülmények dacára nem volt az építkezés és a felszerelés a háború tartamára felfüggeszthető, sőt ellenkezőleg ama döntő szerepnél fogva, amely a jelenleg dúló világháborúban a löveg- és lövedékgyártásnak jut, minden el volt követendő arra nézve, hogy a magyar ágyúgyár mielőbb üzemképes állatpotba kerüljön. Míg az eddig elősorolt tényezők hatása csupán abban nyilvánult meg, hogy az eredeti tervek kiviteli költségeit megnövelte, addig a háború folyamán szerzett katonai tapasztalatok magának az eredeti tervezetnek alapjait ingatták meg. Az immár több mint ötnegyed év óta tartó világháború természetszerűleg a tüzérségi anyag nagymérvű elhasználódásával járt s annak gyors pótlása a bekövetkezendő béke első éveiben védőképességünk fenntartása érdekében elkerülhetlen feladattá fog válni. Emellett a háború eseményei kimutatták, hogy a küzdelem sikerében az emberanyag egyéni tulajdonságai mellett a tüzérségi felszerelés a döntő tényező, melynek érvényesülésében a Képv. iromány. 1910—1915. L. kötet. 11