Képviselőházi irományok, 1910. L. kötet • 1197-1218. sz.
Irományszámok - 1910-1207. Törvényjavaslat az 1915/16. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1915. évi XV. t.-c. hatályának az 1915/16. költségvetési év végéig való kiterjesztése tárgyában
82 1207. szám. számbeli fölény, a kaliber és a lőtávolság egyaránt szerepet játszik. Valószínű, hogy a háború eseményeiből leszűrt eme tapasztalat a közelebbi jövőben az összes hatalmakat tüzérségi felszerelésük gyorsított menetben való szaporítására és hatásosabbá tételére (a kaliber és a hordképesség növelésére) fogja ösztönözni s e versenyben ! kénytelen-kelletlenül nekünk is részt fog kelleni vennünk. Mindezek a feladatok a vóderőnek tüzérségi szükségletét, tehát annak a győri ágyúgyárban a szerződés II. §-a szerint előállítandó hányadát — amennyiben azt a pénzügyi helyzet meg fogja engedni — a háború előtti szükséglet nyomán feltételezett foglalkoztatás sokszorosára fogják emelni, ami mellett oly méretű lövegek előállításáról is lesz szó, amelyeknek elkészítésére a gyár eredetileg tervezett gépészeti felszerelése elégtelennek, egyes példányaiban gyengének!! és kisméretűnek bizonyul. Ha tehát a gyár teljesítőképessége iránt a szerződés II. §-ában lefektetett elvet feláldozni nem akarjuk — s ezt az ágyúgyár létesítéséhez' fűzött óhajok miatt nem akarhatjuk, — különösen inost, ^amikor kézzelfoghatólag bebizonyult, milyen óriási jelentősége van a háborúban egy jól felszerelt és a technika magaslatán álló ágyúgyárnak, — a gyár eredeti tervezetéhez nem ragaszkodhatunk, hanem azt a növekedést, amelyet api. §-ban lefektetett elv megvalósítása a háború eseményei és tapasztalatai nyomán a munkaképesség tekintetében eredeti felfogásunkhoz képest jelent, r a gyár megváltoztatandó méreteiben és felszerelésében is kifejezésre kell juttatnunk. 5 ] Az a nagy jelentőség, amely a háborúban az ágyúk lőtávolságának jutott, érlelte meg azt az eszmét is, hogy az ágyúgyárnak oly lőtérrel kelljbirnia, amelyen a legnagyobb hordképességgel biró ágyúk akadálytalanul kipróbálhatók ltgyenek. Ez az eszme, amelynek a győri ágyúgyár keretében való közös megvalósítására a győri ágyúgyár a Skodaművekkel szövetkezett, á szükséges rendkívüli nagyjterület s a mai magas föld-árak miatt igen[nagy költségtöbbletet jelent. Az itt elősorolt szempontok az ágyúgyár eredeti tervezetének teljes átdolgozását tették elkerülhetetlenné, még pedig oly értelemben, hogy az eredetileg e célra kilátásba vettnél nagyobb területen több és nagyobb épület emelése, s ezeknek sokkalta több és nagyobb méretű munkagépekkel, valamint hatalmasabb egyéb gépészeti felszereléssel leendő ellátása, végül a^gyár mellett nagyszabású lőtér létesítése vétetett tervbe. Ezen tervnek végrehajtása a fentebb előadott árdrágító tényezők mellett a mai számítások szerint körülbelül 40,000.000 K költséget igényel, ami kereken 27,000.000 Kval több, mint a Magyar-Ágyúgyár-Rószvénytársaság 13,000.000 Kt kitevő eddigi részvénytőkéje. E költségtöbblet fedezetének megszerzése a részvénytőke felemelése útján terveztetik, mire nézve a többször hivatkozott szerződés III. §-a úgy rendelkezik, hogy abban a m. kir. kormánynak és a Skodaműveknek eredeti rész vénybirtokuk arányában kell résztvenniök. Az ide vonatkozólag megejtett tárgyalások során a Skodaművek^a részvénytőke felemeléséhez való hozzájárulás iránti készségüknek már kifejezést adtak s ha egy magánvállalat nem riad vissza ettől, a magyar ágyúgyár létesítése iránt vele kötött szerződésből reá hárult kötelezettség teljesítése elől, úgy dacára a jelentékeny pénzügyi megterheltetésnek, annál inkább javaslatba hozhatónak vélem a törvényhozásnak azt, hogy a magyar [ágyúgyárnak a fent jelzett méretekben való létesítésére szükséges összegekből a kötött szerződós értelmében a m. kir. kincstárra eső résznek rendelkezésre! bocsátására a pénzügyi kormányzatot felhatalmazza, mert a vállalat jövedelmezősége a magyar állam szempontja-
