Képviselőházi irományok, 1910. L. kötet • 1197-1218. sz.
Irományszámok - 1910-1200. Törvényjavaslat az Alföldi első gazdasági vasútnak közuti vasúttá való átminősítéséről
20 1200. szám. érdekű vasúti alapon létesült gazdasági vasút részére adták s a vasút jellegében történendő változás esetén a vasúttal szemben netalán követelésekkel lépnének fel. E részben a helyzet az, hogy eltekintve attól, miszerint a vállalat közúti vasúttá átminősítve is az eddigivel teljesen azonos mérvben fogja a forgalmi igényeket továbbra is kielégíteni, s így a törvényhatóságoknak és községeknek a szóbanlevő átminősítés címén esetleg támasztandó követelései jogos alappal aligha bírhatnak, de egyébként is az átminősítés a vasút részvénytársaság közgyűlésének határozata alapján törtónt, amely közgyűlésen a törvényhatóságok és községek, mint részvényesek ez ügyben már állást foglaltak s az egész művelethez egyhangúlag hozzájárultak. A jövőben netalán létesítendő folytatólagos vonalak létesítését a törvényhatóságok és községek természetesen többé már nem támogathatják az 1888. évi IV. törvénycikk alapján. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a törvényhatóságok és községek, amennyiben azt kívánják, az esetleg tervezendő új vonal költségeiben függetlenül az idézett törvénytől részvényjegyzés és átvétel formájában hozzá ne járuljanak. 8. Elesik még a vasút az 1880. évi XXXI. törvénycikk 11.., illetve 1888. évi IV. törvénycikk 8. §-ában a helyi érdekű vasutak részére biztosított attól a jogtól is, hogy a közutaknak a közönséges kocsiközlekedésre nem okvetlenül szükséges részeit és a vízszabályozási töltéseket feltótlenül igénybe vehetik. A közutaknak a már'meglevő vonalak által való igénybevétele szerződésileg biztosítva lóvén, az említett jogvesztés a már megépült vonalak szempontjából hátránnyal ugyan nem jár, a jövőben esetleg kiépítendő vonalak azonban a közutakon, azok telektulajdonosainak akarata ellenére vezethetők nem lesznek. Ez utóbbi körülmény, ha a folytatólagos vonalak létesítését talán meg is nehezíti, teljesen azonban meg nem akaszthatja, mert amennyiben valamely netalán tervezett új vonal céljaira a közút használatát az úttulajdonostól a vasút meg nem szerezheti, módjában lesz „. vasútnak az új vonal céljaira szükséges területet magántulajdont képező területekből kisajátítás útján biztosítani. 9. A háramlási jog a kérdéses vasúttal szemben az államot az átminősítés esetén is meg fogja illetni az 1868. évi július hó 8-án 4.973. közlekedési és közmunkaügyi ministeri szám alatt az országgyűlés jóváhagyásával kibocsátott vasútengedélyezési szabály VIII. §-ában foglalt rendelkezések értelmében. E háramlási jog további feutartása egyébként az átminősítés alkalmából kiadandó új engedélyokiratban kifejezetten is megállapíttatni fog. A vasútvállalat közúti vasúttá való átminősítése esetén a helyi érdekű vasúti törvények hatálya alól kivonatván, az állam az őt azok alapján megillető megváltási jogát a jövőben már nem gyakorolhatná. Az állami megváltási jog köteles épségben fenntartásáról akként fog tehát gondoskodás történni, hogy az 1911. évi III. törvénycikk alapján az egész hálózatra vonatkozólag kiadott s jelenleg érvényben álló egységes engedélyokiratnak az állami megváltásra vonatkozó határozmányai a közúti vasútra vonatkozó újonnan kiadandó engedélyokiratba változatlanul átvétetni fognak. Áttérve ezek után a közúti vasúttá átminősülő Alföldi Első Gazdasági Vasút tényleges építési és üzletberendezési tőkéjének miként leend alakulásának kérdésére, e részben a helyzet a következő:
