Képviselőházi irományok, 1910. XLVIII. kötet • 1910-1192. sz.

Irományszámok - 1910-1192. A képviselőház által kiküldött külön bizottságnak jelentése a polgári törvénykönyvre vonatkozó 886. számú törvényjavaslatról

68 A 219. §-hoz (Bsz. 220. §.). Az 1. bekezdés második sorában a »törvénytelen « szót a »természetes« szóval kell felcserélni. A 220. §-hoz (Bsz. 221. §.). Az 1. bekezdés első sorában, úgyszintén a 2. bekezdésben előforduló »törvény telén « szó helyébe ezt kell tenni: »természetes<'. Minthogy a természetes gyermeknek atyjától járó tartás csekélyebb lehet, mint amilyent anyja nyújthatna neki, a bizottság kifejezendőnek találta, hogy ilyen esetben az anya is köteles természetes gyermekének eltartásához az említett mértékig hozzájárulni. Az erre vonatkozó rendelkezést a bizottság a §. élére a következő szövegben vette fel: »Amennyiben az atyától a természetei gyermeknek járó tartás csekélyebb, mint amilyent a gyermek az anyjától ennek vagyoni helyzetéhez és keresőképességéhez mérten követelhetne, e mértékig a természetes gyermek tartásához anyja is köteles hozzájárulni. Az eltartás kötelezettsége tekintetében egyébként a természetes gyermek anyja és anyai rokonai a gyermek atyja után következnek.« A 2. bekezdés 2. mondatában »többi« szó helyett »nagykorú« szót kell tenni. A 221. §-hoz (Bsz. 222. §.). Az első sornak »törvénytelen •> szava helyébe szintén a »természetes* szó lép; e §-nak második mondata pedig, amely a

1 következőkép szól: »A követelés átszállását azonban a gyermek további ellátásának sérelmére nem lehet érvényesíteni.« — elmarad; mert az itt kimondott szabályt a kötelmi jog 1001. §-a 3. bekezdésében általános elvként kimondja. Az 1. bekezdés első sorában e szó elé: »anyja« világosság kedvéért közbe kell szúrni ezt: » atyja helyett«, mert itt csak arról az esetről van szó, amidőn más nem saját kötelességénél fogva, hanem az atya helyett teljesíti az eltartást. A 222. §-hoz (Bsz. 223. §.). Az 1. bekezdés első sorában, továbbá a második bekezdés első ós har madik sorában a »törvónytelen« szó helyébe a »természetes« szót kell tenni. Az 1. bekezdés harmadik mondatát ki kell hagyni és helyébe a következő szöveget kell felvenni: »Tartás fejében azonban a gyermek csak oly járadékot követelhet, amilyennek szolgáltatására az atyát a hagyaték alapján — saját keresőképességét figyelmen kívül hagyva — kiskorú törvényes gyermekei, házastársa és volt házastársa eltartási követeléseinek számbavételével lehetne kötelezni.« Ez a szövegezés az elhagyott szövegnél helyesebb azért, mert a természetes gyermek tartásának mértéke nem igazodhatik minden esetben az atyai hagyaték jövedelmezőségéhez, hanem különösen a külömben értékes hagyatéknak elenyészően csekély jövedelmezősége esetében, gyakran a hagyaték állagához mérten állapítandó meg, aminél a meghalt atya keresőképessége többé már a dolog természeténél fogva figyelembe nem jöhet.