Képviselőházi irományok, 1910. XLVIII. kötet • 1910-1192. sz.

Irományszámok - 1910-1192. A képviselőház által kiküldött külön bizottságnak jelentése a polgári törvénykönyvre vonatkozó 886. számú törvényjavaslatról

66 ÍHÉTEDIK FEJEZET. • Törvénytelen gyermekek. I. A törvénytélen gyermek jogállása. A fejezet feliratában a már elfogadott terminológiának megfelelően a »törvénytelen* kifejezés helyett »termés zetes «, szót kell használni. Ezt a feliratot: »I. A törvénytelen gyermek jogállása , tekintettel arra, hogy a bizottság a »II, Az elismert törvénytelen gyermek« felirat alá foglalt rendelkezéseket mellőzte, mint feleslegest szintén törölni kell. A 213. §-hoz (Bsz. 214. §.). A §. 1. bekezdésében »törvénytelen« szó helyett »természetes« teendő. A §. 2. bekezdését helyesebben akként kell szövegezni: »Kiskorú természetes gyermek tekintetében a szülői jog, a törvényes vagyonkezelő és képviseleti jog — az általános szabályoknak megfelelően — anyját illetik. Az általános szabályokra utalás kétségtelenné fogja tenni különösen azt, hogy a természetes gyermek kiskorú anyját nem illeti meg a törvényes vagyonkezelő és képviseleti jog (v. ö. 181 , 200. és 206. §-t). A 214. §-hoz (Bsz. 215. §.). Az első sorban a »törvénytelea« szó helyett »természetes« teendő. A második sorban a »tör vény telén« szó, mint felesleges, törlendő. E helyett hajadon korában viselt-' szabatosabb ez a kitétel: »mint hajadon viselne «, mert az anya családneve férjhez.menetele óta névváltoztatás, örökbefogadás, törvényesítés stb. következtében változhatott; amennyiben tehát ez a változás az ő gyermekére is kihat, a természetes gyermek családnevéül ezt a nevet, nem pedig az anyja által hajadonkorában viselt nevet kell tekinteni. A bizottság továbbá abban az esetben, ha a természetes gyermek anyja férjhez ment és a férj megengedi a gyermeknek, hogy az ő családnevét viselje, kimondandónak találta, hogy a természetes gyermek anyja férjének családnevét viselje, mert ez nemcsak a gyermek érdekének, de a férj házasóletének szemponljából is kívánatos lehet. Ehhez képest a bizottság a § nak a férjes asszony természetes gyermekére vonatkozó rendelkezését kiegészítve, mint 2. bekezdést a következő szövegben állapította meg: »"Ha asszony az anyja, a gyermeknek az a családneve, amelyet az - anyja mint •hajadon viselne. A gyermek anyja férjének családnevét kapja, ha a férj családnevének viselését a gyermeknek és anyjának kívánságára az erre hivatott hatósággal széniben tett nyilatkozattal a gyermeknek megengedi « A 215. §-hoz (Bsz. 216. §.). A §. 1. bekezdésének első sorában: a »törvény telén« szó helyett »természetes« teendő. Az 1. bekezdés végén a »kéjelgést« szó után közbe kell szúrni ezt: »több férfival*, nehogy az egy férfi által kitartott nőre nézve már ez a kizárás fennforgónak legyen vehető. Ki kell zárni továbbá az atyaságot abban az esetben is, ha nyilvánvalóan lehetetlen, hogy a fogantatást az illető