Képviselőházi irományok, 1910. XLVIII. kötet • 1910-1192. sz.

Irományszámok - 1910-1192. A képviselőház által kiküldött külön bizottságnak jelentése a polgári törvénykönyvre vonatkozó 886. számú törvényjavaslatról

65 résszel: »vagy a 182. §-ban felhívott 268. §-nak 2. vagy 3. pontja szerint vagy a 196. §. 2. bekezdése alapján«. Az atyát ugyanis a vagyonkezelés joga ezekben az esetekben sem illetvén meg, annak az anyát kell illetnie. Továbbá ugyané bekezdésben az »amíg« szó után következő »ő« szó helyébe félreértés elhárítása végett ezt kell tenni: »az atyai. A 2. bekezdésben e kitétel helyett: »nincs szülői joga vagy e joga szünetel* rövidség kedvéért a már másutt is elfogadott következő kitételt vette fel a bizottság: »szülői joga nincs vagy szünetel«. A 206. §-hoz (Bsz. 207. §.). A 2. bekezdést teljesség és szabatosság kedvéért a következőképen szövegezte a bizottság: f/Az anyát nem illeti meg gyermeke vagyonának kezelése és a képviselet joga akkor sem, ha szülői jogát a gyámhatóság a 173. §-ban említett okból elvonta.« A 207. §-hoz (Bss. 208. §.). A bizottság e rendelkezést helyesli; hangsúlyozni kivánja azonban, hogy a 197. §-nak az anya vagyonkezelésére is kiterjedő szabályánál fogva (206. §.) a gyámhatóság a jövőre nézve ily intézkedését is megváltoztathatja. A 208. §-hoz (Bsz. 209. §.). Megjegyzi a bizottság, hogy ez a §. nem meríti ki a tanácsadó rendelésének eseteit, mert nevezetesen a 174. és a 195. §-nak az anyára is kiterjedő rendelkezésénél fogva a gyámhatóság az idézett §-okban említett esetekben jogosítva van tanácsadó kirendelésével is intézkedni. A 209. §-hoz (Bsz. 210. §.). A 2. bekezdés végén az »>ide is szól« kitétel helyett a másutt is használt: fitt is áll« kitételt kell tenni. A 210. §-hoz (Bsz. 211. §.). A 1. bekezdésben e helyett: »ügyek ellátásában« ezt kell tenni: »ügyekben«, mert a tanácsadó támogatására általában a hatáskörébe tartozó ügyekben van szükség, nem pedig csak azoknak ellátásánál. A 2. bekezdésben kifejezésre kell juttatni, hogy a tanácsadó vagyonkezelésére és képviseletre is kaphat ugyan megbízást, de csak akkor, ha ezt az anya kívánja, mert elegendő ok nélkül nem lehet az anyát e fontos jogaiban akarata ellenére korlátozni. Ehhez képest a 2. bekezdést a bizottság ekként szövegezte: »A tanácsadó az anya kívánságához képest vagyon kezelésére és képviseletre is kaphat megbízást; ily megbízás esetében a tanácsadót ebben a hatáskörben a gondnok jogállása illeti ?. A 212. §-hoz (Bsz. 213. §.). A §-t ki kell egészíteni a 210. §. 2. bekezdésére való hivatkozással és szabatosabban ekként kell szövegezni: »A 208. §. 1. pontja esetében a tanácsadónak, a 210. §. 2. bekezdése és a 211. §. esetében a gondnoknak kirendelését a gyámhatóság csak az anya beleegyezésével helyezheti hatályon kívül, az anya kérelmére azonban a hatályon kívül helyezést ki kell mondania.« 9