Képviselőházi irományok, 1910. XLVIII. kötet • 1910-1192. sz.

Irományszámok - 1910-1192. A képviselőház által kiküldött külön bizottságnak jelentése a polgári törvénykönyvre vonatkozó 886. számú törvényjavaslatról

56 A 154. §-hoz (Bsz. 155. §.). Az 1. bekezdés 2. sorában a »ha pedig « szavak helyett ezt kell mondani: »és ha«, a »ha< előtt álló pontosvesszőt pedig vesszővel kell helyettesíteni. . Az 1. bekezdés végén az »illendő tartás« kitételt törölni kell, mert az »illendő<.< szót a 26. ós 30. §. a házastársi tartás mértékének, a 150. §. pedig az eltartásra kötelezett mentességének meghatározására már más értelemben használja és mert erre a kitételre, mint műszóra a tartásnak a 154. § ban tüzetesen meghatározott mértéke mellett nincsen szükség. Megjegyzi a bizottság, hogy a »megélhessen« kifejezést úgy értelmezi, hogy abban a gyógyítás költsége is bennfoglaltatik. A 2. bekezdésben e szó helyett: »amannak az« ezt kell tenni: »az eltartásra jogosult«. A 155. §-hoz (Bsz. 156. §.). A 2. bekezdést nagyobb szabatosság kedvéért ekként szövegezte a bizottság: »Csak szűkös tartás jár az ivadéknak, ha olyan magaviseletet tanúsít, amely miatt az. eltartásra kötelezett tőle a kötelesrészt elvonhatná; valamint az elődnek, ha olyan magaviseletet tanúsít, amely miatt a gyermek szülőjétől a kötelesrészt elvonhat]a«. Az utolsó bekezdésben ezt a szövegrészt: »Akinek a 2. bekezdés értelmében*, a teljesség kedvéért a következőleg kell kiegészíteni: »Akinek a 31. §. 2. bekezdése vagy a jelen §. 1. és 2. bekezdése, avagy a 218. §. 1. bekezdése értelmében«. A 156. §-hoz (Bsz. 151. §.). Ezt a §-t a fent mondottak szerint a 150. és 151. §. közé kell áthelyezni (Bsz. 151. §.). Nagyobb világosság ós szabatosság kedvéért az 1. bekezdés kezdetét következőleg kell szövegezni: »A jogok, amelyek a férjet feleségének hozományul lekötött vagyonán megilletik, a 150. §. szempontjából nem jönnek számba stb.« A 2. bekezdés második sorában ugyanezért a »nem jön számba« kitétel elé be kell'toldani ezt a szövegrészt: »a 150. §. szempontjából.« A 157. §-hoz (Bsz. 157. §.). A §. rendelkezéseinek sorrendje nem megfelelő. Célszerű elsősorban mint leggyakrabban előforduló esetről, a szülő által nyújtott tartásról szólani, miért is a 3. bekezdést elsővé kell tenni. Azután a 2. és 3. bekezdést egy bekezdésbe kell összefoglalni, mint második bekezdést s a »rendszerint« szó helyébe ezt kell tenni: »más rokonnak«. A szülő ugyanis nőtlen és hajadon gyermekének az életben rendszerint természetben szokta a tartást szolgáltatni; de jogának kell lennie arra is, hogy azt másképen szolgáltassa. Mig ellenben más rokonnal szemben a természetbeni tartás rendszerint nem lenne megfelelő. Az élet különböző viszonyai azonban mind a két esetben igazolhatják, hogy a kötelezett a tartást a szabálytól eltérő módon szolgáltassa; de erre mindenesetre fontos oknak kell fennforognia, mert a tartásnak a rendszerintitől eltérő módja esetleg súlyosbbítja a kötelezettnek vagy a jogosultnak helyzetét.