Képviselőházi irományok, 1910. XLVIII. kötet • 1910-1192. sz.
Irományszámok - 1910-1192. A képviselőház által kiküldött külön bizottságnak jelentése a polgári törvénykönyvre vonatkozó 886. számú törvényjavaslatról
49 A 111. §-hoz (Bsz. 111. §.). Az első mondatban a »megtagadja« szó helyett megfelelőbb ez: »nem adja meg«, mert ez a huzavonában álló passzív magatartást is kifejezi. Az utolsó sorban e két szót »számottevő mértékben* — el kell hagyni, mert ilyen szabad mérlegelésre bízott fokozatok felállításának nincs gyakorlati értéke. A 112. §-hoz (Bsz. 112. §.). Az 1. bekezdés második mondatát törölni kell. A szabály amúgy is magától értetődő; külön kifejezése pedig arra vezethetne, hogy a hatóság a meghallgatott anya vagy feleség véleményének a kelleténél kevesebb jelentőséget tulajdonítana. A 2. bekezdés végéhez hozzá kell tenni a következő szövegrészt: »vagy ha elmebaj miatt gyámság alá van helyezve«. E módosítás összhangban van a 124. §. utolsó bekezdésével és útját akarja vágni az arról való vitáknak, vájjon az elmebaj miatt gyámság alá helyezett anya vagy feleség az adott esetben valóban gátolva van-e nyilatkozni. Ennek vizsgálata — többnyire positiv eredmény nélkül — az elmeállapot újból való felülvizsgálását tenné szükségessé, amit lehetőleg kerülni kell. A §. szövegén tett egyéb változtatások a szemólyjogban elfogadott módosításoknak következményei. A 113. §-hoz (Bsz. 113. §.). A §. végére a következő két új bekezdést kell felvenni: »A gyermek halála után a törvényesítést csak akkor lehet kérni, ha a gyermeknek maradt ivadéka. By esetben a törvényesítéshez, ha több ivadék maradt, az ivadékoknak egyhangú beleegyezése szükséges. Ugyanok kérhetik a 108. §. alapján a törvényesítést. Az ivadékok beleegyezésére és kérelmére a 109.—111. §-ok szabályait megfelelően alkalmazni kell. A 2. bekezdés szabályai állanak akkor is, ha a gyermek huzamosabb idő óta ismeretlen helyen távol van«. Az új 2. bekezdés első mondata a 104. §-ban kifejezett alapelvnek felel meg. A további három mondat a halála után törvényesítendő gyermek ivadékainak jogi helyzetét kívánja tisztázni' a törvényesítéshez részükről szükséges beleegyezés (109. §.) és az atya helyett előterjeszthető tör vény esítési kérelem (108. .§.) tekintetében. Az új 3. bekezdés lehetővé akarja tenni az eltűnt gyermek ivadékainak törvónyesítését, a holtnak nyilvánítás idejének lejárta előtt is. A 114. §-hoz (Bsz. 114. §.). Az 1. bekezdésben épp úgy, mint a 132. §. 1. bekezdésben az esetleges félreértések elhárítására, ki kell emelni a megtámadás előfeltételét: a nyilatkozat megtámadhatóságát. Ehhez képest az 1. bekezdés így fog szólni: »Ra a törvényesítést kérő vagy a törvényesítésbe beleegyező nyilatkozat megtámadható, a nyilatkozattevő csak maga támadhatja meg nyilatkozatát.« 7
