Képviselőházi irományok, 1910. XLVIII. kötet • 1910-1192. sz.

Irományszámok - 1910-1192. A képviselőház által kiküldött külön bizottságnak jelentése a polgári törvénykönyvre vonatkozó 886. számú törvényjavaslatról

39 alatt álló jog vidékek). Ennélfogva a Tj.-ban mindenütt a »törvénytelen gyermek* kitétel helyébe a ^természetes gyermek« szót kell tenni. A 89. §. utolsó bekezdése túlságosan kiélezi azt a tételt, hogy a természetes gyermek nem áll atyjával rokonságban, holott ez a tétel igen bántó ellentótben áll az atya ós a gyermek közti vórközössóggel. Ennélfogva e bekezdés helyébe a következő szöveget kell tenni, mely jobban fejezi ki, hogy a törvény csak a rokonsághoz fűződő családjogi következményeket akarja e helyütt kizárni: »A rokonság joghatásai, amennyiben a törvény mást nem rendel, nem [íerjednek ki a természetes gyermeknek és atyjának egymáshoz ; való viszonyára.« Új §. a 89. §. után (Bsz. 87. §.). A 89. §. 3. bekezdése helyett a bizottság az ízszámításra nézve a következő új §-t vette fel a 89. §-nál kifejtett okokból: »Egyenes ágon a rokonok annyiadik ízben rokonai egymásnak, amennyi a rokonságukat közvetítő nemzés. Oldalágon a roJconok annyiadik ízben rokonai egymásnak, ahányadik ízben egyikük rokona a közös elődnek. Ha a közös elődnek különböző ízben rokonai, a távolabbi íz határoz. Az oldalági rokonnak több oldalági rokona közül közelebbi rokona az, aki közelebbi ízben rokona a közös elődnek.« A 90. §-hoz (Bsz. 88. §.'). Ki kell mondani, hogy a sógorság nemcsak a házasság megszűnése után marad fenn, hanem érvénytelen házasság alapján is fennáll. Ez megfelel annak a ténynek, hogy az érvénytelen házasság is bizonyos családi közösséget hoz létre az egyik házastárs és a másiknak rokonai között, melynek ténybeli alapjait a házasság érvénytelenné nyilvánítása sem rontja le (v. ö. H. T. 11. §.;. Ehhez képest a 90. §. 1. bekezdését a következő második mondattal kell megtoldani: »Sógorságot alapít az olyan házasság is, amely semmis vagy megtámadás következtében érvénytelen.« MÁSODIK FEJEZET. Törvényes származás. A 91. §-hoz (Bsz. 89. §.). A Tj. a törvényes származás meghatározására igen mesterkélt szerkezetet használ, midőn a házasság fennállása alatt fogant vagy született gyermek törvényességót egyfelől ahhoz a feltételhez köti, hogy a férj az anyával -a gyermek fogantatásának idejében közösült (91. §. 1. bek.), másfelől pedig a közösülés tenyéré nézve vélelmet állít fel, mely a házasság alatt történt fogantatás esetében csak teljes ellenbizonyítással, a házasság előtt történt fogantatás esetében pedig már a megtámadás puszta tényével rontható le (91. §. 3. bek.).