Képviselőházi irományok, 1910. XLVIII. kötet • 1910-1192. sz.

Irományszámok - 1910-1192. A képviselőház által kiküldött külön bizottságnak jelentése a polgári törvénykönyvre vonatkozó 886. számú törvényjavaslatról

38 nem, úgy tekintsék, mintha azt a bíróság, a másik házastársat egyedül vétkesnek nyilvánítva, felbontotta volna. Ha a házasság kényszer okából érvénytelen: a kónyszerített házastársat úgy kell tekinteni, mint akinek az érvénytelenség okáról nem volt tudomása. Ha a bíróság a házasságot érvénytelenné nyilvánítása előtt felbontotta, vagy ha a felek a házasság érvénytelenné nyilvánítása vagy megszűnése idejében ágytól és asztaltól elválasztó ítélet hatálya alatt állottak, és a bontó- vagy válóperbeli ítélet az 1. vagy a 2. bekezdés szerint jogosult házastársat nyilvánította vétkesnek: az 1. és a 2. bekezdés szabályait úgy kell alkalmazni, mintha mindkét házastárs vétkesnek volna nyilvánítva.» A 88. §-hoz (Bsz. 85. §.). A 2. bekezdés első mondatának, a 87. §. átalakítása következtében, így kell szólnia: »A 87. §.. szerint jogosult házastársnak a másik házastárs megfelelő határidőt tűzhet a nyilatkozásra«. A második mondatban e helyett »elteltével a házastárs« azt kell mondani: »elteltével a felhívott házastárs«. HARMADIK CÍM. Rokonság. ELSŐ FEJEZET. Rokonok és sógorok. A 89. §-hoz (Bsz. 86. §.). A §. 3. bekezdése a rokonsági ízszámításra nézve a római jogi ízszámítás rendszerét fogadja el szemben fennálló jogunkkal, amely általában a kánonjogi ízszároítás rendszerét követi. A kettő között lényeges különbség csupán az oldalági rokonság ízeinek számítása tekintetében van, amennyiben a római iogi ízszámítás az oldalági rokonság fokának meghatározásánál a rokonságot létesítő összes nemzósek számát veszi tekintetbe, ellenben a kánonjogi ízszámítás csupán az. egyik rokonnak a közös elődtől való íztávolságára van tekintettel. A római ízszámításnak az az előnye, hogy ha több oldalági rokonnal szemben a rokonság közelségét kell kifejezni, ezt is kifejezésre juttatja,. amit a Tj. főként az öröklési jog szempontjából döntőnek tekintett arranézve, hogy a kánonjogi ízszámítás helyett a rómait fogadja el. Minthogy azonban megfelelő szövegezéssel ezt a célt a kánonjogi ízszámításnál is el lehet érni, s minthogy a bizottság nem találta célszerűnek, hogy az utóbbinak nálunk évszázadokon gyökerező s általában megszokott számítási módjától eltérjünk, a kánonjogi ízszámítást fenntartotta és ezt a 89. §. után beillesztett új §-ban (Bsz. 87. §.) juttatta kifejezésre, a 89. §. 3. bekezdését pedig törölte. Országszerte felhangzott az óhaj, hogy a »törvénytelen gyermek« kitételt megbélyegző jellegénél fogva a polgári törvénykönyv mellőzze. Szóba, jöhetnek e műszó pótlására a »természetes« és a »házasságon kívüli* gyermek kitételek. A »házasságon kívüli« kifejezés szokottabb ugyan, de jogilag kevésbbé szabatos s azért inkább a »természetes gyermek« műszó megfelelőbb, amelyet sok kültöldi törvényköny v is ismer (különösen a francia hatás