Képviselőházi irományok, 1910. XLVIII. kötet • 1910-1192. sz.

Irományszámok - 1910-1192. A képviselőház által kiküldött külön bizottságnak jelentése a polgári törvénykönyvre vonatkozó 886. számú törvényjavaslatról

37 A 86. §-hoz (Bsz. 83. §.). A §. 1. bekezdésének 2. mondatát szabatosabban ós a Tj. terminológiájával összhangban ekként kell szövegezni: »Ily szerződést a felék csak maguk és egymás jelenlétében köthetnek; elmebaj miatt gyámság alá helyezett ily szerződést nem köthet.« VI A házastársak vagyonjogi viszonyai a házasság érvénytelensége esetében. A 87. §-hoz (Bsz. 84. §.). Nem móltányos a Tj.-nak az az álláspontja, mely a házasságból folyó vagyonjogi következmények alkalmazását akkor is kizárja, ha a házasság érvénytelenségének okát egyik házastárs sem ismerte. Ez a rendelkezés méltánytalanul sújtja a házasság fennállásában bízó házastársat. Épp azért a házastársat, kívánságára,, ebben az esetben is részesíteni kell a putativitás kedvezményében. Minthogy ilyen esetben nem lehet a vétkesség következményeit egyoldalúan az egyik házastársra hárítani, a helyzetet legcélszerűbben úgy lehet megoldani, hogy ilyenkor mindegyik házastárs akként követelhessen a másiktól eltartást (H. T. 90.' §.) és akként követelhesse vissza a házasság okából tett ajándékokat (H. T. 89. §.), mintha egyedül a másik házastárs volna vétkesnek nyilvánítva. A §. 1. bekezdését ki kell egészíteni az ágytól ós asztaltól elválasztásra való utalással, mert e részben esetleg vitássá válhatnék a H. T. 105. §. 2. bekezdésének alkalmazhatósága. A §. 2. bekezdése a szerkezet átalakítása következtében elesik. A §. végére azonban új bekezdést kell felvenni, mely azzal az eshetőséggel számol, hogy az érvénytelen házasságot érvénytelenné nyilvánítása •előtt bíróilag felbontják vagy a feleket ágytól ós asztaltól elválasztják. Ebben az esetben nem lehet ignorálni a bontó- vagy válóperbeli ítéletnek a vétkességre vonatkozó rendelkezéseit. Visszás lenne ,hogy a feleség, akit a bíróság a házasság felbontásában vétkesnek nyilvánított s ki ehhez képest a nőtartástól elesett, utóbb mégis eltartást követelhessen férjétől azon az alapon, hogy a házasság semmis és hogy a íérj a semmisség okát ismerte, a feleség ellenben nem. A házastárs nem származtathat az- érvénytelen házasságból -több jogot, mint amennyi őt a házasság érvényessége esetében megilletné. Ilyen esetben tehát úgy kell tekinteni a helyzetet, mintha mindkét házastárs vétkesnek volna nyilvánítva. Ehhez képest ilyenkor a jövőre nem illeti meg egyiküket sem az eltartás követelése ós a házasság okából tett ajándékokat egyikök sem követelheti vissza; a házasság egyéb jogkövetkezményei azonban (hozomány, közszerzemény stb.) akként maradnak fenn, mint a házasság érvényessége esetében, minthogy ezeket a vétkesnek nyilvánítás nem érinti. Mindezek szerint a §-t a következően kell átalakítani: »Ha a házasság semmis vagy megtámadás következtében érvénytelen, az a házastárs, aki az érvénytelenség okát a házasság megkötésekor nem ismerte, a házasság érvénytelenné nyilvánítása vagy megszűnte avagy az ágytól és asztaltól való elválás után kívánhatja, hogy a házasságot a házastársaknak a házasságból folyó vagyonjogi viszonyai szempontjából a másik házastárssal szemben, akár ismerte ez a házasság megkötésekor az érvénytelenség okát, akár