Képviselőházi irományok, 1910. XLVIII. kötet • 1910-1192. sz.

Irományszámok - 1910-1192. A képviselőház által kiküldött külön bizottságnak jelentése a polgári törvénykönyvre vonatkozó 886. számú törvényjavaslatról

26 férj döntő szavával visszaélve vonja el feleségétől a képviselet jogát és így az elvonás nem kötelezné feleségét, az elvonás hatályos lesz-e harmadik személyekkel szemben vagy sem. Minthogy a 25. §. rendelkezése csupán a házastársaknak egymás közötti viszonyára vonatkozik és így harmadik személy, aki az elvonásról tudomással bír, nem hivatkozhatik arra, hogy az elvonás a döntő szóval való visszaélés: ki kell világosan fejezni azt is, hogy a 25. §-ban megállapított korlátok itt is állanak ugyan, de itt is csak a házastársak egymásközötti viszonyában. Az érintett kiegészítések folytán a 28. §. .3. bekezdését szabatosabban ekként kellene szövegezni: »A feleség ezt a jogot csak férje vagyoni erejének korlátai között gyakorolhatja. A férj a képviselet jogát feleségétől — egymásközti viszonyukban a 25. §. korlátai között — egészben vagy részben el is vonhatja. Arra, hogy az egyes ügylet a férj vagyoni erejét meghaladja, vagy hogy a férj a képviselet jogát feleségétől elvonta, harmadik személlyel szemben, akivel a feleség jogügyleibe bocsátkozik, csak annyiban lehet hivatkozni, amennyiben erről a harmadik személynek a jogügyletbe bocsátkozás idejében tudomása van vagy csak súlyos gondatlanságból nincsen tudomása.« A 29. §-hoz (Bsz. 26. §.). Az utolsó sort helyesebben így kell szövegezni: »amennyiben életviszonyaik mindezt így kivánják.<n A 30. §-ho2 (Bsz. 27. §.). A 30. §-ban e helyett: »saját vagyonából és keresményéből nem tarthatja el magát« — összhangban a Tj. 149. §-ának 1. bekezdésével ezt kell tenni: »nem képes maga magéit eltartani.« Az eltartás alapja ugyanis mind a két esetben lényegileg azonos; nem volna tehát különösen igazolható, hog}

T a feleség férjének eltartására köteleztessék akkor is, ha vagyona és keresménye ugyan nincs, de tudna keresni, módja is volna rá, s csak akaratán múlik, hogy az eltartáshoz szükségeseket megkeresse. A 30. §. második sorában a »polgári« szó helyett a 26. §-nál érintett okból ezt kell tenni: y>társadalmi". A 31. §-hoz (Bsz, 28. §.). A 31. §. 1. bekezdése 1. mondatában a házon kívüli eltartás feltételét a következőképen szövegezte a bizottság: »ha feleségének a különélésre alapos oka van.«. Minthogy ugyanis a bizottság a Tj. 24. §. 2. bekezdését egészen törölte, az arra való hivatkozást is mellőzni kell. Egyébként is célszerűbb a házonkívüli eltartás feltótelét az ajánlott módon egész általánosságban meghatározni s az életközösség sokféle vonatkozására tekintettel az esetek méltatását a bíróra bizni, aki a házassági életközösség természetében mindig megtalálhatja a szükséges irányítást arra nézve, hogy mikor lehet a különélést jogosnak s illetőleg alapos okkal igazoltnak elismerni. Ugyané bekezdés második mondatában »Ugyanez megfelelően áll a nő« helyett »Ugyanez áll megfelelően a feleség« teendő.