Képviselőházi irományok, 1910. XLVIII. kötet • 1910-1192. sz.

Irományszámok - 1910-1192. A képviselőház által kiküldött külön bizottságnak jelentése a polgári törvénykönyvre vonatkozó 886. számú törvényjavaslatról

19 A 7. §-hoz (Bsz. 7. §.). A 7. §-t a bizottság a következőképen szövegezte: »Ha a kiskorúság meghosszabbítását vagy a gyámság alá helyezést kérik és a kérelem megalapítására szolgáló tényeket valószinüvé tették, a bíróság a kiskorúság meghosszabbítását vagy a gyámság alá helyezést külön kérelemre ideiglenesen kimondja, ha ez a kiskorú vagy a gyámság alá helyezendő vagyoni érdekét vagy az ö vagy mások biztonságát- fenyegető veszély elhárítására szükséges, • A kiskorúság ideiglenes meghosszabbítása vagy az ideiglenes gyámság alá helyezés visszahatólag hatálytalanná válik, ha a fél a kiskorúság meghosszabbítása vagy a gyámság alá helyezés végett előterjesztett kérelmétől eláll vagy a bíróság a kérelmet jogerősen elutasítja, azok a jogügyletek azonban, amelyekre időközben a törvényes képviselő vagy vele szemben más valaki lépett, hatályosak maradnak.*. Az ajánlott szövegmódosítás a §-ban foglalt anyagi jogi rendelkezést függetleníteni kívánja attól a kérdéstől, hogy a kiskorúság meghosszabbítását és a gyámság alá helyezést milyen eljárás útján kell kimondani és hogy ehhez képest annak kéréséhez kereset szükséges-e ; mert nem kívánatos, hogy az anyagi jog e részben praejudikáljon az eljárás szabályozásának. Egyebekbe Q az ajánlott módosítások csak a szöveg szabatosabbá tételét célozzák. A Ti. 7. §-ának 2. bekezdését a bizottság, mint önként érthető rendelkezést, törlendőnek találta. A 8. §-hoz (Bsz. 8. §.). A 8. §-ba második bekezdésként a következő rendelkezést kell felvenni: »A kiskorúság ideiglenes meghosszabbítását és az ideiglenes gyámság alá helyezést a bíróság kérelem nélkül is megszünteti, ha az ideiglenes védelemre többé szükség nincsen.« A 8. §. jelenlegi szövege helyesen csak a kiskorúság végleges meghosszabbítására ós a végleges gyámság alá helyezésre állhat. Az ideiglenes intézkedésről tehát külön kell rendelkezni ós pedig oly értelemben, hogy annak megszüntetése ne függjön szükségképen a fél kérelmétől, hanem hogy azt a bíróság hivatalból is megszüntethesse, ha úgy találja, hogy az ideiglenes védelemre többé szükség nincsen, ami különösen indokolt lehet akkor, ha a bíróság arról győződik meg, hogy a kiskorúság meghosszabbítására vagy a gyámság alá helyezésre a törvényes ok nyilvánvalóan nem forog fenn vagy hogy a fenyegető veszélytől nem kell többé tartani. A 9. §-hoz (Bsz. 9. §.). A 9. §. 3. bekezdésének végén ezek a szavak: »ós szüntetheti« törlendők és helyettük a »meg • szó után ezt kell tenni: 'és vesztheti el« ; mert a §. 2. bekezdésében is nem megszüntetésről, hanem elvesztésről van szó. A »cselekvőképtelent ós ^korlátoltan cselekvőképese kifejezéseket az 1. §. után felvett új §.-nál mondottakhoz képest vette fel a bizottság. A 10. §-hoz. A 10. §-t egészen törölni kell. Mai jogunk nem ismeri a feleségnek kényszerű lakóhelyét. Ott, ahol a lakóhelynek legnagyobb jelentősége van, t. i; a perbeli illetékesség tekintetében, mind fennálló jogunk (1868 : LIV. t.-c. 36. §.), mind az új polgári pts. szerint (1911 : I. t.-c. 44. §., 639—641. §.) 3*