Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1143. Törvényjavaslat az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-c., valamint a m. kir. legfőbb állami számvevőszékről szóló 1870. évi XVIII. és 1880. évi LXVI. t.-cikkek némely rendelkezéseinek megváltoztatásáról

1143. szám. 41 A beruházási hiteleken kívül a költségvetési éven túlmenő, de csak egy további év tartamára szóló felhasználási lehetőséget biztosít a jelen törvényjavaslat 2. §-ának harmadik bekezdése a rendes és az átmeneti kiadások között előirányzott ama hitelekre nézve, amelyeknek gazdaságos kihasználhatása céljából ez — az évi költ­ségvetés alkotmányos tárgyalása alkalmával eszközlendő elbírálás szerint — szük­ségesnek fog mutatkozni, Megjegyezi étik, hogy az ezidőszerint a rendes és az átmeneti kiadások körében előirányzott és kisebb építkezési, építkezési jelleggel bíró átalakítási vagy felszerelési célokra szolgáló hitelek, illetve azok maradványai ugyanolyan feltételek mellett és ugyancsak összesen két számadási év tartamára köthetők le, mint a hasonló célokra engedélyezett beruházási hitelek. A tárgyéven túl megengedett második évi felhasználási idő azonban a rendes és az átmeneti kiadásoknál az itt előirányzott szükségletek természeténél fogva jórészben felesleges­nek bizonyult. így például a legutóbbi, vagyis az 1913. évi állami zárszámadás szerint az utólagos felhasználásra kiutalványozott és a rendes kiadásoknál együtt­véve 6,716.224 K 58 ft, az átmeneti kiadásoknál pedig együttvéve 5,036.790 K 81 ft kitevő hitelösszegekből összesen csak 778.429 K 83 f, illetve 613.250 K 91 f esik az 1912. évből származó hitelekre. Viszont a hiteleknek az a köre, amelynél a tárgyéven túli felhasználásnak helye lehet, a rendes, és az átmeneti kiadásoknál is ép úgy szűknek bizonyult, mint- a beruházásoknál. Nem igényel ugyanis bővebb indokolást, hogy az építkezésekre, épületátalakításokra és felszerelésekre engedé­lyezett hiteleken kívül más, nevezetesen az állami beszerzések céljaira szolgáló hitelekkel való gazdálkodásban is, a viszonyokhoz jobban alkalmazkodó beosztás és takarékosabb felhasználás válik lehetővé akkor, ha az illető hitelek igénybevétele nem korlátoztatik az engedélyezés évére, hanem azon túl még egy évi utalványozási jog biztosíttatik. A tapasztalat azt mutatja, hogy különösen a honvédségi felszere­lési tárgyaknak, de más igazgatási ágak vagy üzemek részére szükséges anyagoknak és szereknek is, a közszállítási szabályzatban megállapított eljárás mellett való beszerzése — a megrendelés kiadása előtt az egyes kormányhatóságok között netán szükséges tárgyalások, szakértői vélemények bekívánása stb. folytán — igen elhúzódhatik még akkor is, ha a közforgalom tárgyát képező és nem clyan cikkek beszerzéséről van szó, amelyeknek előállítása csak megrendelésre s esetleg csak uj gyártási berendezkedések mellett történhetik. — Ugyancsak a jelen törvényjavaslat 2. §-ának harmadik bekezdése szerinti hosszabb felhasználási határidő megálla­pítása mutatkozik továbbá kívánatosnak egyes állami actiók céljaira szolgáló hiteleknél is. Mert az ez actiókra sokszor átalányszerűleg, vagy több évi részletben engedélyezett hitelösszegek tekintetében az egységes terv szerinti felhasználás és a gazdaságos kezelés biztosítása érdekében áll az, hogy az egyes költségvetési években engedélyezett összegből elért megtakarítás rögtönösen el ne évüljön, hanem a következő évben leendő felhasználásra rendelkezésre maradjon. — Az említetteken kívül még más hiteleket illetőleg is felmerülhet a szüksége annak, hogy a jelen törvényjavaslat szerint általában egy költségvetési évben megállapított felhasználási határidő egy további évre kitolassék: és pedig annál is inkább, mert a pótutalványozási időszaknak a fentebb előadottak értelmében leendő megszün­tetése folytán a számadási időszak három hónappal meg fog rövidülni. Az állami szükségletek sokféleségére és évente változó természetére való figyelemmel nem lenne tehát célszerű eljárás külön törvényben előre kijelölni és mereven körül­határolni azokat a feltételeket, amelyek fennforgása esetében a költségvetésileg engedélyezett hitelek két évi felhasználási időtartamot nyernek. Az ily merev rendelkezés nem vált be a hitellekötésnek az 1897. évi XX. t-c. szerinti szabályo­zásánál sem. Eltekintve ugyanis attól, hogy az utóbb említett rendelkezések a fen­tebb előadottak szerint több-tekintetben hiányosak, azoknak végrehajtása — a, Képv. iromány. 1910—1915. XLVI. kötet. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom