Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1143. Törvényjavaslat az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-c., valamint a m. kir. legfőbb állami számvevőszékről szóló 1870. évi XVIII. és 1880. évi LXVI. t.-cikkek némely rendelkezéseinek megváltoztatásáról

42 1143. szám. részletes utasítások és egyes számadási ágak kezelését illetőleg szükségessé vált „szaktanácsközmányi megállapodások" dacára — igen nehézkesnek mutatkozik. E tapasztalatokra való figyelemmel a jelen törvényjavaslatban csak az általános irányelveket kívántam megjelölni, amelyeknek szem előtt tartásával a tárgyévet követő költségvetcsi év végéig terjedő hitelfelhasználási határidők megállapítandók lesznek. Ez a megállapítás azonban az évi költségvetések alkotmányos elintézésének marad fenntartva, — és pedig a legegyszerűbb eljárás mellett olyképen, hogy a részletes előirányzatot kísérő indokolásban jelöltessenek ki azok a hitelek, amelyek természetöknél fogva ily hosszabb felhasználási időt igényelnek, a törvényhozás vonatkozó felhatalmazása pedig — külön intézkedés nélkül — az illető hitelnek a megszavazása által engedélyezettnek tekintessék. — Az 1914/15. évre szóló költségvetésben engedélyezett és természetök szerint két évi felhasználási időt igénylő hiteleknek a kiválasztására nézve a jelen törvényjavaslatnak az átmeneti intézkedésekre vonatkozó 6. §-a azt a rendelkezést tartalmazza, hogy ezeknek a hiteleknek a megállapítása a kormány által — a legfőbb állami számvevőszék elnökével egyetértőleg — eszközöltessék. A dolog természete hozza magával azt, hogy a jelen törvényjavaslat 2. §-ának második és harmadik bekezdésében foglalt határozmányok alá eső hiteleknél a következő évi felhasználásra csak a megelőző évben tényleg megtakarított, vagyis az az összeg lesz átvihető, amely sem az illető (saját) rovat, illetve alrovat terhére elszámolandó kiadásoknak az utalványozása által nem vétetett igénybe, sem a költségvetési törvényben netán engedélyezett hitelátruházási jog gyakorlása útján más rovaton, illetve alrovaton felhasználva nem lett. A javaslat 2. §-ának negyedik bekezdésében megállapított ennek az elvnek a gyakorlati alkalmazásánál felmerülő részletkérdések szabályozása a végrehajtási utasításnak fogja feladatát képezni. Ami már most a jelzett módon fel nem használt Összegeknek a következő év kezelésébe való átvitelét és az elszámolások kérdését illeti, megjegyzem, hogy a szóbanforgó hiteleknek avagy hitelmaradványoknak a jelen törvényjavaslat szerint engedélyezett további felhasználás céljából a következő év kezelésébe való átvitele külön intézkedést vagy rendelet-kiadást nem fog igényelni. Hanem az utólagos felhasználás céljaira rendelkezésre maradt hiteleknek és hitelmaradványoknak a fő- és számlakönyvek lezárása alkalmával megállapítandó összegei egyszerűen hozzáadandók lesznek a folyó évre szóló költségvetésben a megfelelő célra (ugyanazon a rovaton, alrovaton stb.) engedélyezett hitelösszegekhez: — amennyiben pedig a folyó évi költségvetésben a megfelelő célra uj hitel nem engedélyeztetett: az áthozott összeg lesz ilyen uj hitelnek tekintendő. A számadások és a kezelés szempontjából tehát az átvitt hitelek és hitelmaradványok a felhasználás évében minden tekintetben az illető költségvetési évre engedélyezett hitelekkel egyforma elbánás alá esnek és csak a további igénybevétel lehetőségének megállapítása céljából, a megtakarítások átvitele alkalmával teendő közöttük különbség. E részben azonban elegendő annak a szem előtt tartása, hogy az az összeg, amely a közvetlenül megelőző évről áthozatott és a megfelelő célra netán engedélyezett uj hitel gyarapodásaként vétetett számba, a rendes és az átmeneti kiadásoknál további felhasználásra már nem lesz átvihető, a beruházásoknál pedig csak egy további évre lesz átvihető, — és hogy ehhez képest valamely költségvetési rovaton, illetve alrovaton utalványozható összeg, az annak gyarapítására fordítható hitelmaradványokkal együtt, a rendes és az átmeneti kiadásoknál nem lehet több, mint a tárgyévre és az azt megelőző évre, — a beruházásoknál pedig, mint a tárgyévre és az azt megelőző két évre szóló költségvetésekben az illető rovaton (alrovaton) engedélyezett hitelek együttes összege.