Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1143. Törvényjavaslat az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-c., valamint a m. kir. legfőbb állami számvevőszékről szóló 1870. évi XVIII. és 1880. évi LXVI. t.-cikkek némely rendelkezéseinek megváltoztatásáról

38 1148. szám. Melléklet az 1143. számú irományhoz. Indokolás az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-c, valamint a m. kir. legfőbb állami számvevőszékről szóló 1870. évi XVIII. és 1880. évi LXVI. t.-cikkek némely rendelkezéseinek megváltoztatására vonatkozó törvényjavaslathoz. Már az állami költségvetési év kezdetének megváltoztatásáról szóló 1913. évi XXVI. t.-cikkre vonatkozó javaslat indokolásában felemlítettem volt, hogy az administráció egyszerűsítése, s nevezetesen számviteli eljárásunknak megkönnyítése és a kezelésnek áttekinthetőbbé tétele céljából a költségvetési pótutalványozási időszaknak megszüntetését tervezem. Az állami költségvetési törvény végrehajtására ugyanis jelenleg — az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-c. vonatkozó rendelkezései értelmében — a költségvetési éven túl még három havi u. n. pótutalványozási időszak áll fenn, amelynek tartama alatt a lefolyt évre nyert törvényes felhatalmazás alapján a múlt évi kezelés terhére, illetve javára utalványozhatok és előírhatók olyan kiadások, illetve bevételek, amelyeknek jogcíme a lefolyt év állami háztartásában gyökerezik. Ezzel szemben a pénztári tényleges eredményekre nézve a számadások — áz idézett törvény 76. és 102. §-ai értelmében — a költségvetési év végén zarándok le. Az egyes költségvetési évek gazdálkodási eredményeinek feltüntetésére szolgáló állami zárszámadásban ennélfogva 15 havi utalványozás és 12 havi lerovás eredményei mutattatnak ki, s illetve kerülnek egymással szembe. Ez pedig a kezelés alakulásának helyes megítélésére annál zavaróbban hat, mert a 12 havi pénztári kezelési eredmények a folyó évre szóló utalványozásokra ós az előző évekből eredő fizetési hátralékokra teljesített lerovásokon kívül, a megelőző év kezelését illető pótutalványozásokra és előírásokra teljesített fizetéseket is magokban foglalják, amely utóbb említett összegek alakulása az egyes számadási években a dolog természeténél fogva igen különböző lehet. — A zárszámadásilag kimutatott eredmények egyneműségének rovására esik továbbá az a körülmény is, hogy a pótutalványozás (pótelőírás) nem gyakorolható egyformán az összes számadási ágak kezelésében. Eltekintve ugyanis attól, hogy az egyenes adók bevételeire nézve az előírások elrendelésének joga — tekintettel a községi háztartás számvitelére —