Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.
Irományszámok - 1910-1143. Törvényjavaslat az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-c., valamint a m. kir. legfőbb állami számvevőszékről szóló 1870. évi XVIII. és 1880. évi LXVI. t.-cikkek némely rendelkezéseinek megváltoztatásáról
1143. szám. 39 a többször idézett számviteli törvény 25. §-a értelmében — nem terjed ki, nem alkalmazhatók a pótutalványozásra vonatkozó határozmányok a külföldi leszámolásokra sem. Ezek ugyanis legtöbbször csak jóval ama számadási éven túl ejthetők meg, amelynek háztartásából kifolyólag keletkeztek; s így az eredmények megfelelő elszámolásának az esedékességre és arra való figyelemmel kell történnie, hogy minden költségvetési évre együtt 12 hónapot felölelő leszámolásoknak az eredménye essék. — Nem hagyható iovábbá figyelmen kívül, hogy nemcsak a külfölddel való viszonylatokban, hanem az állami gazdálkodásnak úgy szólván minden terén fordulnak elő ügyletek, amelyek az administráción kívül eső okokból a számadási év végéig le nem bonyolíthatók, s így a vonatkozó kiadás vagy bevétel sem számolható el annak a költségvetési évnek a javára, illetve terhére, amelynek háztartásában jogcíme szerint gyökerezik. Ez okból a pótkezelés, — amint azt különösen a francia államszáír vitel fejlődésének története is mutatja — egyáltalán nem biztosítja azt, hogy az egy költségvetési évre vonatkozó zárszámadás szerves egységben összefoglalhassa mindazokat a kiadásokat és bevételeket, amelyek keletkezésűk jogcíme szerint az illető év gazdálkodásához tartoznak. Nem szorul továbbá bővebb indokolásra, hogy az utalványozási jognak a költségvetési éven túl, — az 1897. évi XX. t.-c. szerint három hónapra — való kiterjesztése, amellett hogy teljesen mesterséges határvonalat állít fel az évi gazdálkodás eredményeinek a » lezárására, az engedélyezeit hitelek gazdaságosabb felhasználását nem mozdítja elő. Mert a pótutalványczási időszak nem uj ügyletek kötésére, hanem az év végén függőben maradt tételeknek, a már megszerzett jogoknak és elvállalt kötelezettségeknek a lebonyolítására van hivatva. Az elmúlt évből fennmaradt hitelek terhére ennélfogva a pótutalványozási időszak alatt ujonan keletkezett kiadások helyesen nem utalványozhatok. — Megjegyzendő azonban, hogy a gyakorlatban számos nehézség merül fel annak a megállapításánál, hogy a pótutalványozási időszak alatt felmerülő valamely kiadás a folyó, avagy még az elmúlt év kezeléséhez tartozik-e. A folyton folyó és ezer szállal egybefonódó gazdasági élet különböző jelenségeinek, fényeinek és eseményeinek keletkezésök jogcíme szerinti szétválasztása a kezelést nehézkessé s a számadást bonyolulttá teszi. Ez megnehezíti az ellenőrzést és oda vezet, hogy a pótutalványozási időszak alatt párhuzamosan haladó két különböző évi kezelésben az utalványozás igen gyakran a kiadás jogcímének kellő vizsgálata nélkül történik, amaz év hitelének a terhére, amelynél az elszámolás a körülményekhez képest a legsimábban eszközölhető. — Az a törekvés továbbá, hogy az engedélyezett hitel elévülése lehetőleg elkerülhessék, a pótutalványozási időszakban a fennmaradt hitelekkel való bőkezűbb gazdálkodásnak, s a maradványok terhére — egyébként mellőzhető kiadások utalványozásának válik forrásává. Ezért a pófkezelés a franciáknál a hitel-elévülés temetőjének (le tombeau des annulaticns) neveztetett el. Az említett hátrányok felismerése a pótkezelósnek megszüntetésére vezetett az ujabb számviteli rendszerekben, és pedig annál is inkább, mert ily módon lehetővé vált annak a biztosítása, hogy a kifolyt évre vonatkozó számadások már a következő év legelején elkészülhessenek. Ez pedig az állami gazdálkodás körének bővülése és a teendők fokozódó tagozódása mellett — úgy az alkotmányos ellenőrzés, mint az administráció érdekei szempontjából — mind nagyobb jelentőséggel bir. — Megjegyzem, hogy a szomszédos Ausztriában a pótkezelési időszak már régebben megszüntettetett s hogy hasonlóképen megszűnik a pótkezelés az 1914/15. évtől kezdve a közös költségvetést illetőleg is. Kívánatosnak mutatkozik tehát, hogy mi is áttérjünk a szóbanforgő uj rendszerre, s hogy az 1914/15. költségvetési évtől kezdve a pótutalványozási időszak állami költségvetésünket illetőleg is eltörültessék. - Az erre vonatkozó rendelkezést tartalmazza a jelen törvényjavaslat 1. §-a.