Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1141. Törvényjavaslat az1915/16. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról

1141. szám. 23 1. §-a értelmében félhataimaztatik a ministerium arra, hogy a magyar szent korona országaiban az adókra és az állami jövedékekre vonatkozó összes — jelenleg fennálló, vagy ezután hozandó — törvényeket, azok időközben bekövetkezhető módosításainak figyelembevételével az 1915/16. költségvetési óv első hat hónapjában érvényben tarthassa és az ezek alapján befolyó adókból és egyéb bevételekből az állami kiadásokat fedezhesse. Ezekre az állami kiadásokra nézve a törvényjavaslat 2. §-a szerint az 1914/15. évi költségvetésről szóló 1914. évi XXVII. t.-c. határozmányai lesz­nek irányadók. Minthogy azonban az 1915/16. költségvetési év első felében, ha a háború addig véget nem ér, az annak folytatásával felmerülő s a kormány által külön törvényben, nevezetesen az 1912. évi LXIII. t.-c. 17. §-ában nyert felhatalmazás alapján előlegezhető költségekről is gondos­kodni fog kelleni és mert ezenkívül még más olyan kiadások is felmerül­hetnek, amelyek külön törvényen vagy törvényes intézkedésen alapulnak, de számszerűleg ezidőszerint meg nem állapíthatók: felhatalmazást kellett kér­nem a jelen törvényjavaslat 2. §-ában ezeknek a kiadásoknak a fede­zésére is. Tekintettel arra, hogy a jelen rendkívüli viszonyok között kétséges, vájjon a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottságok az 1915/16. évi közös költségvetést, vagy az 1915/16. költségvetési év egy részében közös­ügyi kiadásokként felhasználható összegeket az 1915/16. költségvetési év kezdetéig megállapíthatják-e, a javaslat 2. §-a az alkotmányosság és az 1867. évi XII. t.-c. által megállapított hatáskörök szem előtt tartásával úgy rendelkezik, hogy az e §-ban foglalt rendelkezés a közösügyi rendes és rend­kívüli kiadásokból a magyar szent korona országait illető összegekre is vonat­kozik, természetesen oly feltétel mellett, hogy ezen kiadásoknak törvény szerint reájuk eső részét a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok is megfelelően rendelkezésre bocsássák és oly korlátozással, hogy amint a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságok az 1915/16. évi közös költségvetést vagy az 1915/16. költségvetési év egy részében közös­ügyi kiadásokként felhasználható összegeket megállapították, a most kórt törvényes felhatalmazás alapján rendelkezésre bocsátható összeg a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságok által megállapítandó összeg­ből a költségvetési év első hat hónapjára eső hányadnak a magyar s,zent korona országait illető részét meg nem haladhatja. A törvényjavaslat 2. §-ának utolsó bekezdésében foglaltak szerint az 1915/16. évi kezelést terhelő minden kiadás 1915/16. évre megalkotandó költségvetés keretébe lesz beillesztendő. A javaslat 3. §-a az 1914. évi XLVL törvénycikkel ideiglenesen és részlegesen életbeléptetett jövedelemadónak elsőfokú megállapítása céljából alakítandó adófelszólamlási bizottságokra nézve tartalmaz rendelkezést. Ezek az adófelszólamlási bizottságok az idézett t.-c. 9. §-ának 4. pontja értelmé­ben a iövedelemadóról szóló 1909. évi X. t.-c. 55. §^ában foglalt határoz­mányok szerint állítandók egybe. Az utóbb említett határozmányok szerint azonban az adófelszólamlási bizottságba való kinevezhetőséghez, illetve meg' választhatósághoz megkívántatik az is, hogy az illető jövedelemadó fizeté­sére kötelezett legyen. Már pedig a jövedelemadónak az 1914. évi XLVL t.-c. alapján való első kivetése alkalmával alig lehet ezt a kívánalmat a bizottságok alakításánál szigorúan betartani és pedig különösen ama körül­mény folytán nem, hogy a jövedelemadó az idézett törvénycikkel csak a 20.000 K-t meghaladó összjövedelmekre nézve lett életbe léptetve. Megjegy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom