Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.
Irományszámok - 1910-1141. Törvényjavaslat az1915/16. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról
24 1141. szám. zem ugyan, hogy a fentebb említett rendelkezésre való figyelemmel a tör-vény végrehajtásánál törekedtem annak a biztosítására, hogy az adófel szólamlási bizottságok tagjai lehetőleg azok sorából vétessenek, akik előreláthatólag a jövedelemadó fizetésére kötelezettek lesznek, minthogy azonban a jelzett kötelezettségnek a fennállása a kinevezett, illetve megválasztott tagokra nézve csak utólag lesz teljes bizonyossággal megállapítható: óvhatatlan, hogy bele ne kerüljenek az egyes bizottságokba olyanok is, akik nem fognak az 1914. évi XLVI. t.-c. alapján jövedelemadó fizetésére kötelezettek közé tartozni. Nehogy tehát eme körülmény folytán az illető bizottság határozatai megtámadhatók legyenek azon az alapon, hogy a bizottság alakulásában a törvény szabályai megsértettek, szükség volt a jelen törvényjavaslat 3. §-ában annak a kimondására, hogy a szóbanforgó bizottságok tagjait ille' tőleg ezúttal nem kívántatik meg az, hogy az illetők jövedelemadó fizetésére kötelezettek legyenek. A törvényjavaslat 4. § ának első bekezdésében annak az intézkedésemnek a jóváhagyását kérem, amelylyel a Magyar Hadi Hitelintézet Részvénytársaság kötelezettségeiért, az idézett szakaszban közelebbről megjelölt módon veszteségi szavatosságot vállaltam. Erre nézve megjegyzem, hogy a nevezett intézet a hadi állapot folytán fokozottabb mérvben jelentkező hiteligények könnyebb kielégítésének biztosítása céljából alakult s fennállásának tartama az 1916. óv végéig terjedő időben állapíttatott meg. Megalakításához azonban szükséges volt a fentebb említett állami szavatosság elvállalása, mert éneikül az alapítás létre nem jött volna s mert ezzel lehetett biztosítani azt, hogy az intézet a működéséhez és kijelölt feladatainak megoldásához szükséges hitelt megszerezhesse. Ezért tehát a törvényhozás utólagos jóváhagyásának reményében az intézet kötelezettségeiért a fent említett szavatosságot vállaltam és egyben kilátásba helyeztem, hogy a jelen szakasz második és következő bekezdéseiben részletezett bélyeg-, illeték- és adómentesség engedélyezését fogom az intézet részére a törvényhozásnál kezdeményezni. Ez eljárásomnak, illetve a javasolt intézkedéseknek az indokolására utalni kívánok a Hadi Hitelintézet Részvénytársaságnak közhasznú tevékenységére. Az intézet ugyanis főleg a kisipar és kiskereskedelem hiteligényeinek kielégítésére alakult és nem bir nyerészkedési céllal. Az intézet alapszabályai szerint a részvénytársaság igazgatóságának és felügyelő-bizottságának tagjai működésükért díjazásban nem részesülnek, a részvényesek számára pedig az üzleti nyereségből csak a 4 millió koronában megállapított alaptőke tényleg befizetett Összege utáni 4°/o-os kamatnak megfelelő összeg lesz osztalék fejében kifizethető. Az így megállapítandó osztaléknak kifizetése után megmaradó nyereség a tartalékalapba helyeztetik, amely tartalékalap, valamint a társaságnak a feloszláskor rendelkezésre álló egyéb vagyona, — a részvények befizetett névértékének, valamint az ezen névérték után a befizetés napjától a tényleges kifizetés napjáig számított 4°/o-os kamatnak az időközben kiadott osztalék beszámítása mellett törtónt kifizetése után, — a pénzügyminister által megjelölendő közgazdasági célra lesz fordítandó. Megjegyzem még, hogy a jelen törvényjavaslat 4. §-ában kilátásba vett bélyeg-, illeték- és adómentességnek az engedélyezését már az a körülmény is indokolttá teszi, hogy az Ausztriában létesült hasonló intézmény részére ugyancsak ilyen állami kedvezmények biztosíttattak. Az építési ipar a háború alatt jóformán teljesen szünetel s az érdekeltek véleménye szerint fellendülésére mindaddig nincs kilátás, míg a törlesztóses jelzálogkölcsönök nyújtásával foglalkozó intézetek nem jutnak abba a hely-
