Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.
Irományszámok - 1910-1158. A m. kir. ministerelnök jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről
220 1158. szám. 7. A m. kir. pénzügyminist érnek 6.800/1914. P. M. számú rendelete, az 1914. évi6°/o-os magyar királyi adómentes állami járadékkölcsön (tíadikölcsön) kötvényeinek az állami alkalmazottak által kedvezményes módon való jegyezhetése ttárgyában. Az állami alkalmazottak körében megnyilvánult közóhajnak engedve s annak előmozdítása érdekében, hogy a hadikölosön jegyzésében az állami alkalmazottak is rósztvehessenek és abban a reményben, hogy a takarékossági szellem az állami alkalmazottak körében ezáltal is csak fokozódni fog, elhatároztam annak a lehetővé tótelét, hogy az állami alkalmazottak (az állami nyugdíjasok is) az 1914. évi 6%-os magyar királyi adómentes állami járadékkölcsön kötvényeit az alább részletesen ismertetett módozatok mellett részletfizetés útján szerezhessék meg. Minden rendszeres évi fizetés (évi bór, évi zsold) mellett alkalmazott állami tisztviselő, altiszt és szolga, továbbá minden állami nyugdíjas és minden állami nyugdíjat élvező özvegy, a fizetés természetével bíró illetményei, illetőleg nyugdíja (lakbérnyugdíj nélkül) egy évi összegének tíz százalók erejéig a fentebb említett járadékkölcsön kötvényeit olykópen jegyezheti, hogy az alább meghatározott aláírási árat 1915. évi január hó 1-től kezdődő tizenkét egyenlő havi kamatmentes részletben törleszti. A maximális határ gyanánt megállapított tíz százalók a kötvények névértékére vonatkozik, vagyis a tisztviselő, altiszt, szolga, nyugdíjas vagy özvegy annyi névértékű kötvényt, illetőleg annyiszor 50 korona névértéket jegyezhet, ahányszor az 50 korona a fizetés természetével bíró illetmények, illetőleg nyugdíj egy évi összegének tíz százalékában találtatik. A nem teljes 50 koronát kitevő maradók után még további 50 korona névérték jegyezhető (pl. ha a fizetés természetével bíró illetmények, illetőleg nyugdíj egy évi összege 3.600 korona, annak 10°/o-a 360 korona, a jegyezhető összeg 400 korona). Az aláírás csak szabad darabokra történhetik, ezeknél a kötvényeknél tehát zárolásnak helye nincsen. A legkisebb jegyezhető összeg 50 K, 50 koronás címletek azonban csak annyiban fognak kiadatni, amennyiben az aláírt összeg más címlettel nem egyenlíthető ki. Az ilykópen jegyezhető kötvényeknek aláírási ára minden 100 K névértékért 95 K 52 f (50 K névértékért 47 K 76 f), amely ár megállapításánál — az azonnali készpénzbefizetés mellett 97 K 50 fillérben megállapított nyilvános aláírási ár alapul vétele mellett — számításba vétetett egyrészt az 1915. évi május hó 1-ón ós 1915. évi november hó 1-én esedékej szelvényeknek, másrészt a részletfizetési kedvezmény folytán az aláíró által fizetendő kamatoknak, valamint az 1916. évi május hó 1-én esedékes ós a kötvény kiszolgáltatásával az aláírónak kiadandó szelvényben foglalt kamat 1915. évi november havára eső részletének 1914. évi november hó 23-ára leszámítolt értéke. A fenti 95 K 52 f aláírási árat alapul véve a havi törlesztési részletek a következők: 50 K névértékű kötvény jegyzésénél 3 K 98 f 100 » » » » 7 » 96 » 150 » » » » 11 » 94 » 200 » » » » 15 » 92 »
