Képviselőházi irományok, 1910. XLVI. kötet • 1138-1159. sz.

Irományszámok - 1910-1158. A m. kir. ministerelnök jelentése a háború esetére szóló kivételes hatalom igénybevételéről

1158. szám. 221 250 K névértékű kötvény jegyzésénél 9 K 90 f 300 » » » » 23 » 88 » . 350 » » » » 27 » 86 » 400 » » » » 31 » 84 » .« így tovább Ezek a havi törlesztési részletek a tisztviselőnek, altisztnek vagy szol­gának fizetés természetévél bíró illetményeiből, a nyugdíjasnak és az özvegy­nek nyugdíjából 1915. évi január hó 1-től kezdve egymásután következő tizenkét hónap alatt hivatalból vonatnak le minden további kamatfelszámí­tás nélkül. Ezek a havi részletek az illetményeknek, illetőleg nyugdíjnak tör­vény szerint foglalásmentes részéből is levonhatók. Azok a tisztviselők, altisztek és szolgák, akik ily módon óhajtanak köt­vényeket jegyezni, kötelesek a mellékelt mintának megfelelő aláírási nyilat­kozatot kiállítani s azt legkésőbb 1914. évi november hó 23-áig közvetlen hiva­tali főnöküknek rövid úton átadni, aki a fizetés természetével bíró illetmények feltüntetett összegének helyességét névaláírásával igazolja s az aláírási nyi­latkozatot felülvizsgálja abból a szempontból, hogy a jegyzés nem haladja-e meg a fentiek szerint jegyezhető összeget, amennyiben pedig meghaladná, a jegyzett összeget megfelelően helyesbíti s ezt az aláíróval közli. A közvetlen hivatali főnök köteles a hozzá érkezett aláírási nyilatkoza­tokat — névjegyzék kíséretében, amelyben az aláíróknak nevei ós a jegyzett összegek, továbbá annak a pénztárnak a megjelölése tüntetendők fel, amety pénztárnál az aláíró illetményeit felveszi — legkésőbb 1914. évi november 25-én ahhoz a hatósághoz juttatni, amelynek hatáskörébe tartozik az illető tisztviselő, altiszt vagy szolga illetményeinek utalványozása. Azok az állami nyugdíjasok, valamint azok az állami nyugdíjat élvező özvegyek, akik ily módon óhajtanak kötvényeket jegyezni, kötelesek a mel­lékelt mintának megfelelő aláírási nyilatkozatot kiállítani s azt legkésőbb 1914. évi november hó 23-áig ahhoz a pénztárhoz (állampénztár, adóhivatal, vámhivatal stb.) juttatni, amely nyugdíjukat kifizeti. Ez a pénztár a nyugdíj (lakbérnyugdíj nélkül) feltüntetett összegének helyességét igazolja s az aláírási nyilatkozatot felülvizsgálja abból a szem­pontból, hogy a jegyzés nem haladja-e meg a fentiek szerint jegyezhető összeget, amennyiben pedig meghaladná, a jegyzett összeget megfelelően helyesbíti. Ez a pénztár köteles a hozzá érkezett aláírási nyilatkozatokat — név­jegyzék kíséretében, amelyben az aláíró nyugdíjasoknak nevei s a jegyzett összegek, továbbá annak a pénztárnak a megjelölése tüntetendők fel, amely pénztárnál az aláíró nyugdíját felveszi — legkésőbb 1914. évi november hó 30-ig ahhoz a hatósághoz juttatni, amely az illető nyugdíjasnak vagy özvegynek nyugdíját utalványozta. Az utalványozási joggal felruházott hatóságok intézkednek aziránt, hogy úgy a tisztviselők, altisztek ós szolgák, mint a nyugdíjasok és özve­gyek által jegyzett összegek — minden 100 K névérték után 97 K 50 f-rel (50 K névérték után 48 K 75 f-rel) számítva — egyrészt a forgalmi napló­ban kiadassanak, másrészt az 1914. évi 6°/o-os m. kir. adómentes állami járadékkölcsön tőkebefizetési naplóban bevételeztessenek, továbbá, hogy a megfelelő aláírási ár, vagyis minden 100 K névérték után 95 K 52 f (50 K névérték után 47 K 76 f) az illető tisztviselő, altiszt, szolga, nyugdíjas vagy özvegy terhére térítménykép előirassék és illetményeiből, illetőleg nyugdíjá­ból 1915. évi január hó 1-től kezdve egymásután következő tizenkét havi egyenlő részletben levonassék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom