Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz.
Irományszámok - 1910-1089. A képviselőház közigazgatási és pénzügyi bizottságának jelentése a vármegyei közigazgatási alkalmazottak kinevezéséről, - és a vármegyei közigazgatási alkalmazottak lényegesebb személyi és szolgálati viszonyairól, - és a vármegyei közigazgatásról szóló 1062., 1063. és 1064. számú belügyministeri törvényjavaslatok tárgyában
1089. szám. 23 A mai helyzettel szemben csökkenést fog eredményezni az, hogy a tisztviselők egy része — legtöbb esetben saját óhajához — képest nem vétetnék át, s miután •ez valószínűleg nagyobb részben a magasabb osztályban levőknél fog előfordulni, az általuk élvezett pótlék meg lesz takarítható. De az így elérhető megtakarítást ellensúlyozni fogja az a körülmény, hogy a legnagyobb számmal levő alkalmazottaknál -— főszolgabíró, aljegyző, szolgabíró a magasabb fizetési osztályba sorozottak száma a jelenlegihez képest emelkedvén, ezeknél nagyobb előlépósre kell számítanunk. Épen ez a körülménj^, hogy a javaslat pénzügyi eredménye számszerű tételekben előre ki nem mutatható, továbbá az a szem elől nem téveszthető nyomós szempont, hogy az államháztartást meglepetéseknek kitenni nem lehet: indokolja a törvényjavaslat azon intézkedését, hogy a vármegyei közigazgatási tisztviselői állásoknak az egyes fizetési osztályok között való későbbi beosztása az állami költségvetés megállapításával hozatott kapcsolatba, amely intézkedést a bizottság a maga részéről is teljes mórtékben helyesli. Áttérve ezek után a részletekre, miután a fentiekben a bizottság az •egyes szakaszokban foglalt intézkedéseket kimerítőbben is megindokolta, a továbbiakban az egyes szakaszokkal csak annyiban fog kimerítőbben foglalkozni, amennyiben ezek módosítását hozza javaslatba. A javaslat címe ekként lesz módosítandó: »Törvónyjavaslat a vármegyei közigazgatási tisztviselőit és egyéb alkalmazottak lényegesebb személyi és szolgálati viszonyairól«. Ez a módosítás természetes folyománya annak a módosításnak, melyet a bizottság az előbbi javaslat címére nézve hoz javaslatba, miután a két javaslat címének e tekintetben egyezni kell. A 2. §-hoz. Ez a § változatlanul fogadtatott el, azonban a bizottság elhatározta, hogy jelentésében felhívja a kormány figyelmét, hogy a belügyministeriumban főleg a vármegyei, városi és rendőri osztály élére vezetői minőségben a lehetőség szerint olyanok neveztessenek ki, kik a külső szolgálatban magasabb állásokat töltöttek be, miután főleg ezeknél várható, hogy a gyakorlati ismeretek terén -szélesebb körű képességet sajátítottak el. A 4. §-hoz. Az első bekezdés és az 1—5. pontok változatlanul fogadtattak el, míg a 6-ik pontban az árvaszéki ülnökökre nézve kimondatott, iiogy azok a javaslatban felsorolt VII., VIII. és IX fizetési osztályokba egyenlő arányban, vagyis 1 /3 ~ 1 /3 részben osztatnak be. Ennek folyománya azután, hogy a tiszti ügyészi állások, melyekre nézve a javaslat eredeti rendelkezése fenntartatott, különállólag a 7. pont alá soroztatott, mi által a következő pontok számozása megfelelően módosult. Erre az álláspontra helyezkedett a bizottság az árvaszéki ülnökökkel szemben azért, mert a javaslat eredeti rendelkezésének fentartása esetén az előmenetel a jelenleg alkalmazásban levőkre nézve lényegesen meg lett volna nehezítve. A jelenlegi utolsó bekezdés elé a következő új bekezdést javasolja a bizottság: »A vármegyei közigazgatási tisztviselői állásoknak állami állásokká átszervezése alkalmával az egyes tisztviselőket nem lehet alsóbb fizetési osztályba kinevezni, mint melybe e törvény hatálybalépte előtt tartoztak.*
