Képviselőházi irományok, 1910. XLIII. kötet • 1089-1094., CCVII-CCXXII. sz.

Irományszámok - 1910-1089. A képviselőház közigazgatási és pénzügyi bizottságának jelentése a vármegyei közigazgatási alkalmazottak kinevezéséről, - és a vármegyei közigazgatási alkalmazottak lényegesebb személyi és szolgálati viszonyairól, - és a vármegyei közigazgatásról szóló 1062., 1063. és 1064. számú belügyministeri törvényjavaslatok tárgyában

1089. szám. 9 csatlakozik, idővel kenyerétől fogja megfosztani, valóban nem alkalmas arra, hogy az alkotmány ellen intézett támadások őrajta törjenek meg. Ez a tiszt­viselő csak azért küzd az alkotmányért, mert fél a legközelebbi választástól, mindjárt meg fog szűnni az alkotmány védelmében tevékeny résztvenni, amikor az alkotmány ellen intézett támadás olyan fölénybe jut, hogy most már a tisztviselő exisztenciája az ő önkényének prédájául van odadobva. Az ,, alkotmányt igenis, védelmezheti a közigazgatás is, védelmezhetik azonban L első sorban az önkormányzati testületek szavuknak súlyával és latba vetésé­vel. Védhetik a tisztviselők is, de csakis exisztenciájuk önfeláldozó kockáz­tatásával, ós ez a kockázat súlyos időkben egyenlő akár a választott, akár a kinevezett tisztviselőre nézve. A vármegyék politikai jogkörét különben az ezzel a javaslattal egy­idejűleg benyújtott második ós harmadik törvényjavaslat kellőképen bizto­sítja. A meg nem, szavazott adók behajtására és a meg nem szavazott újon­cok kiállítására vonatkozó tilalom a második törvényjavaslatban a kinevezett tisztviselőkre is teljes határozottsággal fenn van tartva. A harmadik törvóny­, javaslat pedig, a midőn a törvényhatósági bizottságot ós a közigazgatási i j bizottságot a vármegye területén működő közigazgatási tisztviselőkkel szem­; ben fegyelmi eljárás megindításának jogával ruházza fel, az önkormányzat { kezébe letett szankciót is fűz ehhez a tilalomhoz. A közigazgatási bizottság a meg nem szavazott adók be nem hajtása ós a meg nem ajánlott újoncok ' kiállítása tárgyában hozzá intézett törvénytelen" rendeletet, tartsa azt bár fenn a minister a bizottság felirata ellenére is: végrehajtani nem köteles. A harmadik javaslatbán részletesen van megállapítva a vármegyék felírási joga, amely az 1886. évi XXI. t.-cikk és az 1907. évi LX. t.-cikk erre vonatkozó intézkedéseit teljes mértékben hatályban tartja. Amennyiben tehát arra kerülne a sor, hogy az ország alkotmányát nem az erre hivatott ténye­zőknek, de a municipinmoknak kellene megmenteniük, erre nézve a vár­megyei önkormányzati testületeknek kezében megmaradt a teljes hatalom, ós : amennyiben a kinevezett tisztviselők az ország alkotmányos életének leg­fontosabb tételeibe ütköző intézkedéseket kívánnának megtenni, ezek az ön­kormányzati testületek ópúgy megindíthatják ellenük a fegyelmi eljárást, mint eddig. Egyéb eszköz az ilyen engedetlen tisztviselővel szemben a tör­i vényhatósági bizottságnak pillanatnyilag azelőtt sem állott rendelkezésére. Áttérve a törvényjavaslat részletes intézkedéseire, a javaslat 1. §-a mindenekelőtt is körülhatárolja a vármegyei tisztviselőknek azt a körét, akikre ez a törvényjavaslat kiterjed, ezekként sorolván fel valamennyi vár­megyei alkalmazottat, akinek állását eddig vagy a törvényhatósági bizottság választás, vagy a főispán vagy az alispán kinevezés (felfogadás) útján töl­tötte be, kivévén a vármegyei útmestereket és útkaparókat, akik az útügyi szakigazgatásnak ós nem a vármegyei általános közigazgatásnak a szervei. Bővül azonban ez a névsor a vármegyei közigazgatási alkalmazottak lét­számába tartozandó vármegyei számvevőségi tisztviselőkkel. • A vármegyei számvevőségi teendőket tudvalevőleg eddig a pónzügymi­nisterium számvevősége létszámába tartozó pónzügyigazgatósági számvevő­ségi közegek látták el. Bár ez az intézmény a vármegyei pénzkezelési és számviteli viszonyoknak nagymértékű javulását vonta maga után, mégis az volt a hátránya, hogy azok a számviteli közegek, akik ezen számvevői minő­ségükben a vármegyei közigazgatás működésével szorosan egybefüggő és összekapcsolt működést fejtettek ki, elsősorban mégis a vármegyei közigaz­gatástól majdnem teljesen idegen igazgatási ágnak, a pénzügyi igazgatás­Képv. iromány. 1910—1915. XLIIÍ. kötet. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom