Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.
Irományszámok - 1910-1059. Törvényjavaslat a becsület védelméről
1059. szám. 43 A közhivatás tiszteletének és szabadságának higgadt, eltökélt, messzeható következésű megsértése vagy veszélyeztetése szigorúbb megtorlást hív ki. Ellentétben a Btk. 262. §-ának álláspontjával, e §-ban is kifejezésre jut a rágalmazás ós a becsületsértés erkölcsi értékelésén nyugvó megkülönböztetés. . A 6. §-fa>&. ; j 1. Az újabb jogelmélet álláspontja, hogy a rágalmazásnak és a becsületsértésnek enyhébb esetei nem tartoznak a tulaj donkép eni magándmdítványi bűncselekmények sorába, hanem magánvádra üldözendők. A bűncselekmónyék e csoportjára az a jellemző, hogy nem a sértett kíméletének a szempontja az oka annak, hogy a bűnvádi eljárás megindítása vagy meg nem indítása a sértett akaratától függ, hanem az a körülmény, hogy a jogsértés rendszerint csekélyebb jellegű és így, ha a sértett maga sem fektet súlyt arra, közérdek a megtorláshoz nem fűződik. Bár ezt a megállapítást egész terjedelmében magamóvá teszem, a legizlatórikus következtetés levonásától mégis eltekintettem, méltányolva azt az aggodalmat, hogy a jelen részleges reform keretében ily természetű újítás a rendszer összhangjának zavarára vezethet. A 6. §. értelmében — ép úgy, mint a Btk. 268. §-a szerint — rágalmazás ós becsületsértés miatt rendszerint magánindítvány alapján indítják meg a bűnvádi eljárást. 2. E §. második bekezdése a magánindítványra jogosult személyek körét a mai jogállapottal szemben kiterjeszti: a magánindítvány joga a sértettnek nem csupán szülőjót, hanem minden elődét ós nem csupán gyermekét, hanem unokáját is megilleti. A kiterjesztést az a megfontolás indokolja, hogy az egyenes ágon rokonsági kapcsolatban állóknál oly erős az összetartozás tudata, hogy visszásnak ós méltánytalannak tűnik fel a magánindítvány jogát az első körre szorítani. 3. Kétely merült fel a gyakorlatban, vájjon a Btk. 273. §-ának harmadik bekezdése alapján felléphet-e a §. második bekezdésében említett személy oly esetben is, ha a magánindítvány előterjesztésének határideje a sértettre már ennek életében lejárt. E §. nemlegesen oldja meg a kérdést. A sértett passzivitása ugyanis arra a gondolatára mutat, hogy a bűnvádi eljárásnak mellőzését kivánta. Elenyészett jog nem szállhat át. Viszont rendelkezni kellett a felől, hogy az a jog, melyet a §. második bekezdése biztosít, időfolyás következtében el ne vesszen. Erre irányul a.§. harmadik bekezdésében foglalt rendelkezés. 4. Az iránt is kétely merült fel a gyakorlatban, vájjon a bűnvádi eljárás elévülése (Btk. 105. §.) útjában áll-e annak, hogy a Btk. 273. §. harmadik bekezdése alapján fellépjen a §. második bekezdésében említett jogosult. E §. igenlően oldja meg a kérdést. Az elévülés feltótlén érvényű szabálya útját állja a bűnvádi eljárásnak, o*