Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1059. Törvényjavaslat a becsület védelméről

44 1059. szám. A 7. §.hoa, 1. Kölcsönös rágalmazás vagy becsületsértés akkor forog fen, ha mindegyik fél elkövette a másik ellen e bűncselekmények egyikét ós a bűncselekmények egymással okozati ós tárgybeli összefüggésben állanak. Az, hogy a bűncselekmények elkövetése egy időben vagy egy helyen történjék, a kölcsönösség fogalmához nem szükséges. 2. A Btk. 274. §-ában előforduló ezt a kifejezést: »a félnek jogában áll a bűnvádi eljárást megindítani« a 7. §. felcseréli ezzel: »joga van a magánindítvány előterjesztésére.* Ez a szóhasználat áll ugyanis összhangban a Btk. terminológiájával. Ugyancsak az egységes terminológia követelménye volt, hogy a »magánindítvány« határidejének lefolyását az » elévülés « lefolyásától élesen megkülönböztessük. 3. E §. kölcsönös rágalmazás és becsületsértés esetében engedi meg a magánindítványnak utólagos előterjesztését. Ebből következik, hogy olyan esetben, mikor valaki becsületsértés miatt terjeszt elő magánindítványt, a feljelentett az első feljelentő által ő ellene elkövetett rágalmazás miatt is tehet magánindítványt és megfordítva. A 8. §-ho0. A 8. §. a Btk. 269. §-ában, továbbá 270. §-a első bekezdésének 3. pontjában és második bekezdésének 2. és 3. tétele alatt foglalt rendelkezéseket áttekinthetőbb szerkezetben tartalmazza. Az összevonást a cselekmények jogi természetének egyezősége, egyformán közérdekű jelentősége ós elbírálásuk egységessége indokolja. A §. első bekezdésének 3. pontjában a Btk. 270. §. első bekezdésének 8. pontjával szemben mutatkozó eltérést a Btk. megalkotása óta hozott újabb törvények (1912 : XXX. t.-c. 2. §-a, 1881 : in. t.-c, 1912 : LXVII. t.-c. 1. §-a) indokolják. A Btk. 270. §-ának 3. pontjából a »rész« szó elől az »önállé« jelzőt elhagytam. Ennek a kifejezésnek az értelmezése a gyakorlatben állandóan kételyekre adott okot. Másrészt katonai oldalról kifogásolták, hogy a törvény a fegyveres erőnek* nem önálló része tekintetében nem biztosítja a felettes katonai hatóságnak a felhatalmazás intézményében rejlő jogokat és előnyöket. A 9. §-hos. 1. A 9. §. — tekintettel a Btk. 270. §. első bekezdése 1. és 2. pontjának értelmezése körül felmerült kételyre — kimondja, hogy abban az esetben, amikor hatóság vagy közhivatalnok ellen hivatásuk gyakorlására vonatkozólag állítottak oly tényt, amely valóság esetében bűnvádi eljárás megindításának oka lehet, a rágalmazás vagy a becsületsértés csupán felhatalmazás alapján üldözhető. Ezzel törvényes megerősítést ós egyszersmind megfelelő kiterjesztést nyer a kir. Kúriának 22. számú teljes-ülési határozata. 2. Eltórőleg a most említett teljes-ülési határozatban érvényre jutó felfogástól, azt a kérdést, vájjon a felhatalmazás megadására kicsoda jogos alt,