Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.
Irományszámok - 1910-1079. Törvényjavaslat a szeszadóra vonatkozó némely törvényes határzmánynak módosítása tárgyában
472 1079. szám. 1-ső melléklet az 1079, számú irományhoz. h: r,: >$f M Indokolás a szeszadóra vonatkozó némely törvényes határozmánynak módosításáról szóló törvényjavaslathoz. Ez a javaslat a legutolsó évek túltermeléséből a szeszipar körében támadt bajoknak az orvoslását és azt célozza, hogy a mezőgazdasági és az ipari szesztermelés keretei gazdasági viszonyainknak megfelelő olyan szabályozást nyerjenek, amely az e tekintetben az 1888. évi XXIV. t.-cikk által kezdeményezett törvényhozási alkotások nyugvópontjául lesz tekinthető. E célnak megfelelően intézkedéseket tartalmaz e javaslat arra nézve, hogy a létező kontingentálási rendszer behozatala alkalmával irányadóul elfogadott az az alapelv, amely a szesztermelés fejlődósét a mezőgazdaságnak óhajtotta biztosítani, hajtékonyabban érvényesüljön, úgy azonban, hogy az ipari szesztermelésnek is biztosittassék az a keret, amely jelenlegi terjedelmének figyelembevételével jogos igényének megfelel. Intézkedéseket tartalmaz a javaslat továbbá arra nézve, hogy a szesztermelés különböző csoportjai között az adóteher viselése tekintetében a mezőgazdasági, valamint az ipari szesztermelésnek is hátrányára fennálló egyenlőtlenség jelentékenyen tovább ne fokozódjék. Közismert dolog ugyanis, hogy a termelési adó alá eső szeszfőzdéknél alkalmazott átalányszerű adóztatás következtében a gyümölcspálinka a szeszadót nem az adótételnek teljes összegében, hanem annak alig 1 /s—Y 8 részében viseli. Az ezáltal okozott adóztatásbeli egyenlőtlenség annál nagyobb, minél nagyobb az adónak a tótele. Minthogy a jelenleg érvényben álló átalányozási mérvek megállapítása alkalmával hektoliterfokonként 70 fillért tevő szeszadóval szemben a szeszadó és szeszadópótlók ezidőszerint együttesen 140 fillért tesz ki, az 1914 évi szeptember hó l-jével kezdődő hatálylyal pedig 160 fillérre emeltetik, ennélfogva a gyümölcspálinka között egyrészt, másrészt pedig a mezőgazdasági, valamint az ipari szeszfőzdék által termelt szesz között a megadóztatás tekintetében mutatkozó egyenlőtlenség mindinkább fokozódott s az átalányozási szabályoknak változatlanul való fentartása esetében még ezentúl is fokozódnék. Ez azonban a mezőgazdasági szesztermelést annál is inkább károsan érintené, mert bő gyümölcstermésű években a termelt gyümölcspálinka meny-
