Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.
Irományszámok - 1910-1079. Törvényjavaslat a szeszadóra vonatkozó némely törvényes határzmánynak módosítása tárgyában
1079. szám. 473 nyisége a mezőgazdasági szesztermelésnek igen tekintélyes hányadát teszi, aminek természetes következménye az, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdék termeivényüknek értékesítése tekintetében, az adónak csak csekély részét viselő gyümölcspálinka versenye folytán -válságos helyzetbe sodortatnak. Feltétlenül szükséges ennélfogva a gyümölcspálinka megadóztatásánál alkalmazott átalányozásnak olyan irányban való szabályozása, hogy a szóban levő adóztatásbeli egyenlőtlenség ne fokoztassék még inkább, s lehetőleg enyhíttessék is. Az erre vonatkozó intézkedés annál is inkább indokolt, mert amint ez az 1914/1915. évi állami költségvetés alkotmányos tárgyalása alkalmával több oldalról történt felszólalásokban kiemeltetett, az átalányozásban érvényesülő adómegtakarítás nem. is esik a gyümölcstermelők javára. Az adóztatásbeli egyenlőtlenség növekedésének megakadályozását és ezen * egyenlőtlenségnek lehető enyhítését a javaslat 1. §-a az átalányozási méía^ * veknek fokozatos felemelésével olyképen óhajtja elérni, hogy a legegyszerűbb főzőkészülékeknél, amelyek jelenleg a töltési képességnek háromszoros menynyisége alapján átalányoztatnak, ezt a mórvet a töltési képességnek csupán három és félszeresére emeli, s csak a nem egyszerű összetételű, vagyis azoknál a főzőkészülékeknél, melyek leginkább a pálinkatermeléssel iparszerűen foglalkozó vállalatokban alkalmaztatnak, emeli a javaslat az átalányozás mérvét 1 — 1 teljes töltéssel. Továbbá az olyan főzőkészülékeknél, amelyek lapos főzőüsttel bírnak, a fentebb említettek szerint felemelt töltési képességgel számított termelőképesség kétszeres mennyiségót veszi az átalányozás alapjául azért, mert az utóbb említett alakú főzőüsttel tapasztalat és köztudomás szerint is, naponként ténylegesen 22—27 töltés párolható le. Megjegyzem, hogy az átalányozás alapjául szolgáló napi termelőképességnek a javaslat szerinti felemelése általában nem oly mértékű, amilyen mértékű felemelést az 1908. évi XXVIII. t.-cikk már elhatározott. Mert az említett törvény a töltési képesség többszörösének 1 / í 2,— i töltéssel való felemelésén kívül, még a főzőkészülék berendezéséhez képest az így felemelt többszörös töltési képességnek további 5—100°/o-ig terjedő felemelését rendeli el,. sőt mindezen felül még további 40°/o-ig' terjedő felemelés alkalmazását rendeli el azon esetre, ha a termelés bizonyos mennyiséget elért. Áttérve a javaslat további intézkedéseinek megokolására felemlítem, hogy a törvényhozás a múlt 1913 évben javaslatomra olyan intézkedéseket határozott el, amelyek hivatva voltak a mezőgazdasági szesztermelést, valamint azokat az ipari szeszfőzdéket is, amelyek már a jelenlegi kontihgentálási rendszer kezdete óta állanak fenn, eddigi birtokállományukban, főleg pedig a kontingensszesz kitermelésében és értékesítésében megvédelmezni olyan új ipari szeszfőzdékkel szemben, amelyek répa feldolgozása mellett aránytalanul kedvezőbb viszonyok mellett termelhetnek szeszt. Ezt a védelmet az 1913. évi XXIV. t.-c. azáltal adta meg, hogy új ipari szeszfőzdék létesítését általában tilalmazza s olyanoknak üzembehelyezését csak kivételesen engedi meg s hogy a kontingenssel nem. bíró ipari szeszfőzdék berendezésének olyan változtatását, mely azoknak termelőképességét fokozza, megtiltotta. Ezek az intézkedések célszerűnek bizonyultak ama hátrányok megakadályozására, amelyek a répából való szesztermelés fokozásából nemcsak szesziparunkra, hanem főként a burgonyatermelésre reáutalt mezőgazdaságokra^ és részben cukoriparunkra is bekövetkeznének. Ujabban azonban a szeszipar terén olyan jelenségek mutatkoznak, amelyek intézkedést követelnek abban az irányban, hogy a szesztermelés fejlődése hatékonyabban biztosíttassék a burgonya termelésére reáutalt mezőKépv. iromány. 1910—1915. XLII. kötet. 60
