Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1059. Törvényjavaslat a becsület védelméről

40 1059. szám. Dezső-féle büntető novella-javaslattal (1892.), amely a Btk.-nek a rágalmazásról szóló 258. §-át kívánta kiegészíteni a hitel védelmére célzó rendelkezéssel, — annak szem előtt tartása vezetett, hogy hitelrontás esetében más a jogtárgy és más a tettes dolusának tartalma; ezenfelül az említett novellajavaslat nem karolta fel a tényállítást nem tartalmazó nyilatkozatot, viszont túlmessze ment/mikor a konkrét sérelem lehetőségére való tefcintet nélkül a veszélyeztetésre általában alkalmas nyilatkozatot is kriminalizálta. A törvényjavaslat nem szorítkozik a kereskedő hitelének és hitelképességének védelmére. VI. A törvényjavaslatnak egyéb újításairól a Részletes Indokolásban szólok. Itt még csak arra kívánok utalni, hogy egyrészt a rágalmazás ós becsületsértés vétsége, másrészt pedig a sajtóról szóló 1914: XIV. te. (ét.) 24. §. 7. pontja alá eső vétség között mi közösség sem áll fenn. Különösen kiemelem, hogy a valóság bizonyításának azok a korlátai, amelyeket a törvényjavaslat 13—16. §-a tartalmaz, az említett vétségre nem hatnak ki. Ha tehát ez utóbbi vétség címén emelnek vádat — eltekintve attól, hogy a valótlanságra nézve a vádat terheli a bizonyítás ••— a vádlott a valóságot minden korlát Qólkül bizonyíthatja. Részletes indokolás. Az 1. §-hoz. 1. Az 1. §. szerint — ellentótben a Btk. 258. §-ával — állításon felül híreszteléssel is lehet rágalmazást elkövetni. A »hiresztelés« mibenállásáról részletesen szólottam az Altalános Indokolásban a 11. lapon. 2. E §. a Btk. 258. §-ában előforduló »büntetŐ eljárás« kifejezést felcseréli ezzel: »bűnvádi vagy fegyelmi eljárás.« Az újítás a bírói gyakorlatnak megállapításához alkalmazkodik. 3. Az Altalános Indokolásban a 14. lapon utaltam már arra, hogy a bírói gyakorlat »tóny« alatt csakis a sértettnek 'egyedileg felismerhető módon konkretizált személyes cselekvőségét érti. Ezt a felfogást gyökeres revizió alá kell venni. A büntető jogtudomány több kiváló elméleti művelőjének állásfoglalása becses irányítást nyújthat a gyakorlat munkásainak. Egyik részről azt hangsúlyozzák, hogy tények a körülmények is, amelyeket valakinek személyével összefüggésbe hoznak, vagy amelyek cselekmény indokaira vonatkoznak. Más oldalról azt a körülírást adják a tény fogalmának, hogy alája esik minden a múltban létezett, vagy a jelenben létező s az érzéki észrevevós lehetőségének körébe eső jelenség, tehát nemcsak az emberi cselekmény, hanem minden külvilági változás, valamint minden érzékelhető állapot. Egyesek pedig annyira mennek a tényfogalom kitágításában, hogy az érték-ítéletet ós a véleményt is tényállításnak minősítik, ha az alatt tény rejtőzik. . A bírói gyakorlat kell hogy felszabadítsa magát az eddigi betűmagyarázat bókóitól és ne adja oda magát annak a formalisztikus felfogásnak, amely arra vezet, hogy nem büntetik rágalmazókóp sem azt, aki oly ügyes vagy ravasz, hogy a bűncselekményt vagy a becstelenséget nem igé-