Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1078. Törvényjavaslat a törvénykezési illetékről

1078. szám. 445 sem móltányos a felek magán érdekét szolgáló ezt a kedvezményt avval is tetézni, hogy ezek az iratok illetékmentességben rószesíttessenek. 28. §. . Az első bekezdés alatti rendelkezés abban leli magyarázatát, hogy az ott említett elismervények hivatalos iratot képeznek, így illetékkel nem terhelhetők, ellenben a második bekezdés alatt említett elismervények magánfól által állíttatnak ki, meg nem becsülhető értékre vonatkoznak, azok a fennálló szabályok értelmében ívenkint 1 K illeték alá esnek. 29. §. A szakasz első bekezdése alatt azon meghatalmazások illetéke van némileg felemelve, amelyekben munkadíj vagy tiszteletdíj nincs feltüntetve, s a bűnügyben használt meghatalmazásoknak az illetékkötelezettsége van kimondva, amelyek most illetékmentesek. A meghatalmazásoknak az illetéke úgy van megállapítva, hogy amennyiben azokban díj kikötve nincsen, minden ügyben és pedig polgári, büntető, közigazgatási s minden más ügyben vagy célra a meghatalmazás ívenkint 1 K 50 f illeték alá esik. Az illeték felemelése s minden ügyben kiállított meghatalmazásnak illetékkötelezettség alá vonása az állami szükségletek állandó emelkedése által előidézett pénzügyi helyzetben s abban leli indokát, hogy a bűnügyi, rendőrségi, adó stb. ügyekben a .meghatalmazások illetékmentességét semmiféle fontos indok nem teszi szükségessé, különben is magának a meghatalmazásnak a kiállítása ezeknek az eljárásoknak a keretén kívül eső ügyletet képez s főleg azokban az ügyekben, amelyekben az ügyvédi képviselet nem is kötelező, az ügyvéd meghatalmazása a kedvezőbb vagyoni helyzet jele, nem méltányos tehát ezeknek a meghatalmazásoknak kedvezményekben való részesítése. A szakasz második bekezdésében foglalt rendelkezés azon alapszik, hogy ezek a megbízások is meghatalmazás jellegével birnak. 30. §. A szakasz első bekezdésében meghatározott 5 K illeték, amint az a szövegben kifejezve van, az általános meghatalmazásnak a bíróság által vezetett jegyzékbe való beiktatásáért jár. A második bekezdés értelmében az általános meghatalmazás, ha abban munkadíj vagy tiszteletdíj határozott összegben kitüntetve nincsen, illetékmentesen állítható ki, ha azonban a díj összege ki van tüntetve, az összeg után II. fok szerinti illeték rovandó le. Amikor azonban az ügyvéd az általános meghatalmazás alapján valamely ügyben eljár, akár illetékmentesen volt kiállítva az általános meghatalmazás, akár II. fok szerinti illeték volt utána leróva, az első megjelenéskor, vagy ha előbb beadványt nyújt be ezen alkalommal, minden egyes ügyben le kell rónia 1 K 50 f-t a meghatalmazás illetéke fejében. Ez az eljárás mutatkozik úgy a felek, mint a kincstár érdekében a leg-