Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1059. Törvényjavaslat a becsület védelméről

38 1059. szám. kép. Hitele és hitelképessége alapítványnak, hagyatéknak, csődtömegnek is van, mig rágalmazást vagy becsületsértést csak személy vagy személyöszszesség ellen lehet elkövetni. Másrészt a közfelfogás általában nem tekinti becstelenítőnek, lealacsonyítónak vagy megszégyenítőnek a magánjogi kötelezettség teljesítésére való képességnek vagy készségnek hiányát. Mit sem változtat ezen, hogy a hitelnek és a hitelképességnek bizonyos fokig ismét az erkölcsi és társadalmi érték teljessége az alapja és hogy a megbízhatóság, a szavahihetőség, az üzleti jártasság, a szorgalom, a takarókosság, azaz jellem ós a társadalmi munkamegosztásból folyó kötelezettségek elvégzésére való képesség a leghatásosabb vagyon-erő mellett is nélkülözhetetlen szubjektív biztosítékai a vagy öncél elérésének. Ezekből következik, hogy megtámadhatják valakinek hitelét vagy hitelképességét anélkül, hogy rágalmazást vagy becsületsértést követnének el ellene. A Btk. az ily támadás ellen nem nyújt védelmet. Ez a hiány annál inkább érezhető, mert azok a túlzások és kinövések, amely mint a gazdasági élet fejlődésével együtt járó jelenségek, a vállalati tevékenységnek minden terén nálunk is észlelhetők, egyáltalában fogyatékos szankció alatt állanak és a gazdasági életnek ós az üzleti forgalomnak alapjául szolgáló tisztességes verseny biztosítására irányuló törvény még előkészítés alatt áll. VIII. Rendkívül fontos indokai voltak a törvényhozásnak, mikor a közhatóság és a közhivatalnok ellen elkövetett rágalmazásnak és becsületsértésnek hivatalból való üldözését rendelte el. És bölcsen döntött a törvényhozás, mikor egyidejűleg arról is gondoskodott, hogy e rendelkezés ne vezessen arra, hogy minden, még a legaJaptalanabb és leghaszontalanabb sértést is nyilvánosan tárgyalják, mikor arra szükség nincs, sőt mikor a célszerűség a sértésnek hallgatással" ós megvetéssel való mellőzését indokolja. Ez a gondoskodás a felhatalmazás intézményének rendszeresítésében rejlik. A Btk. 270. és 271. §-ában foglalt rendelkezések azonban korántsem világosak és egyöntetűek, a gyakorlatban sok kételyre adtak okot és nehézséget támasztottak. IX. »A jog bátor ós tartózkodásnólküli képviseletének biztosítása« volt a vezérlő szempont, mikor a Btk. 266. §-a bizonyos nyilatkozatok miatt »kizárta a bűnvádi eljárást«. Az élet megmutatta, hogy az e §-ban foglalt rendelkezés a szólásszabadságot nem biztosítja kellően. Másfelől felmerült a szüksége annak, hogy az oly nyilatkozatot, amelyet felismerhetőleg sértő szándókkal tettek, ne csupán rend büntetés vagy fegyelmi megtorlás, hanem büntető szankció alá vonják. III. A törvényjavaslat rendszere. . I, 1. A törvényjavaslat fentartja a rágalmazás ós a becsületsértés között már a Btk.-bői felismerhető elvi alapon nyugvó megkülönböztetést. Eszerint a rágalmazás mindig hírnévrontásban áll, a becsületsértésnek pedig a becsületérzós megbántása a tipikus esete: emellett bizonyos hírnévrontások szintén mint becsületsértések tesznek számot.