Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1078. Törvényjavaslat a törvénykezési illetékről

438 1078. szám. mellékletek illetékének meghatározásánál több értékfokozat megállapítása ugyanazon indokokból nem látszott célszerűnek, amelyek már a 4. §-nál . említve vannak. 11. §• Ez a szakasz azoknak a bírói határozatoknak az illetékét állapítja meg, amelyek nem az ügy érdemét eldöntő, hanem nagyobbrészt közbeneső peres kérdésekre vonatkoznak; e határozatok ilyen minőségére való tekintettel az illeték mérve is mérsékelt tótelekben van megszabva, amely tótelek megfelelnek az 1. §. 1. pontjában meghatározott illetóktótelek kétszeresének. Az értókfokozatok teljesen azonosak a beadványok ós jegyzőkönyvekre nézve az 1. §. 1. pontjában megállapított értókfokozatokkal. Tüzetesen és kimerítően vannak ebben a szakaszban felsorolva mindazon nem ügydöntő határozatok, amelyek az itt megállapított illeték alá tartoznak. Az illetékköteles közbenszóló határozatok meghatározásánál első sorban azok vétettek figyelembe, amelyek jelenleg is illetékkötelezettség alá tartoznak s legnagyobb részben ugyanazon határozatok illetékkötelezettsége van megállapítva, melyek már eddig is illetékkötelesek voltak. Olyan bírói határozat után, mely ebben a szakaszban felsorolva nincsen, az itt megállapított határozati illetéket követelni nem lehet. Az egyes határozatok közül az 1. pont alatti ezidőszerint is illetékköteles, illetékkötelesek a 2. pont alatt jelzett határozatok is, ezekre vonatkozólag azonban különös figyelmet érdemel, hogy az ezen pontban jelzett határozatok nemcsak abban az esetben lesznek illetékkötelesek, ha a felek kifogásai felett hozatnak meg, hanem akkor is, ha a jelzett körülményeket a bíróság hivatalból veszi figyelembe; aminek oka abban keresendő, hogy ezek a határozatok a per folyamára nagyobb hatással vannak, azoknak a per sorsára való nagyobb jelentősége el nem vitatható, így teljesen jogos, hogy azok után az illeték minden körülmények között megköveteltessók. A szakasz 4., 7., 9., 10., 11. pontjai alatt felsorolt határozatok jelenleg is illetékköteleseknek vannak kimondva, ezeknek idesorozása bővebb indokolást nem igényel. A szakasz 3., 5., 6., 8. pontjai alatt felsorolt bírói határozatok szintén olyan lényegesebb kérdések felett hozatnak, hogy a határozatok mérsékelt illeték alá vonása, tek'intettel az igénybevett bírói működésre, jogosan nem kifogásolható. A szakasz utolsó bekezdése alatt foglalt az a rendelkezés, hogy a határozatok után az illeték akkor is megfizetendő, ha a határozatok valamelyikét a felsőbíróság hozza meg, önként folyik a határozati illetékeknek abból a jellegéből, hogy az a bíróságok működésének igénybevételéért fizetendő, meg kell tehát azt a felsőbíróság működése után is fizetni, ha az még az alsóbíróságnál nem volt leróva. Nem volna azonban méltányos az illeték megkövetelése a felsőbírói határozat után akkor, ha ilyen kérdések felett a felsőbíróság a felek jogorvoslata alapján határoz, mert ilyen esetben az illeték már az alsófokú határozat meghozatalánál lerovatott, az pedig, hogy a határozati illeték minden fokon, vagyis úgy az alsó, mint a felsőbírósági határozat után megköveteltessék, a jelenlegi illetékrendszer keretébe nem illik bele akkor, amikor a jogorvoslati beadványok magasabb jogorvoslati illetékkel vannak megterhelve,