Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1059. Törvényjavaslat a becsület védelméről

30 1059. szám. nem saját tudomása alapján szól. Aki azt állítja, hogy X. a sértett felől lopás elkövetését beszélte el, nem állítja a lopás tényét, csupán a lopás elbeszélésének tényét és ezt sem a sértett felől. A Btk. javaslatának miniszteri indokolása utal ugyan arra, hogy a, tény terjesztője ép annyira felelős, mint koholója. De nem világosít fel a tekintetben, vájjon megáll-e ez a felelősség akkor is, ha a terjesztő a tényt nem állítás — azaz saját tudomása — köntösében közli. Holott ez a döntő kérdés. Nem az a vitás, hogy a nominatio auctoris nem zárja ki a bűncselekményt, hanem hogy mily alakban tett továbbmondást lehet még mindig állításnak tekinteni. A külföldi törvények és javaslatok sokkalta szélesebb jelentésű kifejezéssel jelölik meg az elkövetési cselekedetet. A németbirodalmi büntetőtörvény az »állítás« (Behauptung) kifejezés mellett a »terjesztés« (Verbreitung) kifejezést is használja. És az a törvénymagyarázat, hogy mindenféle, különösen pedig a másnak tudomására hivatkozó továbbmondás is »terjesztés«, kizárja a hézagot. Ezért ugyanezeket a kifejezéseket a német birodalmi büntetőtörvény 1909. évi tervezete is megtartotta. Az az ellentervezet, amelyet ezzel a hivatalos tervezettel szemben Kahl, v. Lilienthal, v. Liszt és Goldschmidt készítettek (Gegenentwurf, 1911.), a Behawptung mellett a Mitteilung kifejezést használja. A büntetőtörvénykönyvet szerkesztő bizottság (StrafrechtsJcotnmission) ezt a kifejezés-cserét helyesnek találta. Mitteilung kifejezést használ az osztrák büntetőtörvónyjavaslat (1912.) is. Az olasz büntetőtörvény az ezzel azonos jelentésű communicando szóval jelöli meg az elkövetési cselekedetet. .A francia 1881. július 29-i sajtótörvény imputation-t és allégation-t említ, így bármily alakú vagy szövegű nyilatkozat, amely diffamáló tényre utal, p. o. a másnak elbeszélésére hivatkozó kétkedő gyanúsítás is rágalmazáskép minősül. A svájci büntetötörvónytervezet pedig e kifejezéseket használja: nachredet oder eine Nachrede verbreitet. 2. A 258. §-ban foglalt körülirás csaknem kizárólag az erkölcsi integritást bástyázza körül. A társadalmi értéket nem karolja fel kellő hatállyal. A bűncselekményt ugyanis — eltekintve egyes igazán nem jelentékeny és inkább keresett példáktól — épen az etika és a büntetőjog intim viszonya révén még a legenyhébb esetben is bizonyos fokú erkölcsellenesség színezi. A közmegvetés veszélyének tényálladéki elemül való felvétele pedig egyenesen arra az értelmi és érzelmi hatásra utal, amelyet a becstelenség, az erkölcstelenség idéz fel a közönség lelkületében. De az az érdek, amely ahoz fűződik, hogy valakinek társadalom-forgalmi értékét elismerjék, a §-ban nem talált védelmet. A külföldi törvények ós javaslatok e ponton is hasonlíthatatlanul szélesebb körű védelmet nyújtanak. A német törvény, amely szerint akkor rágalmazó a tényállítás, ha ez megvetés keltésére vagy a közvéleményben való lealacsonyításra alkalmas, (ver&chtlich machen, herabmwürdigen in der öffentlicJien Meinung), a társadalmi integritást egyazonos magaslatra helyezi az erkölcsivel. A francia törvény szerint az a tényállítás rágalmazó, amely a becsületet vagy a tiszteletet támadja meg (qui porté atteinte á l'honneur ou a, la considération). Sonneur a valeur morale-t és a prolité-t jelenti. A személyiségnek