Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.
Irományszámok - 1910-1064. Törvényjavaslat a vármegyei közigazgatásról
242 1Ö64. szám. 6. a közigazgatási bizottság határozata ellen az; illető ministerhez, illetőleg amely ügyekben közigazgatási bírósági panasszal lehet élűi, panasszal a közigazgatási bírósághoz. Utasíttatik a ministerium, hogy az egyes ügyekben eljárni hivatott közigazgatási (vármegyei, városi, községi) hatóságok jegyzékét az érvényben álló jogszabályok alapján és a jelen §-ban foglalt rendelkezések szem előtt tartásával összeállítsa és ezt a jegyzéket időről-időre helyesbítse ós kiegészítse. Jogorvoslatra jogosultak. 102. §. A közigazgatási hatóságok határozata ellen jogorvoslattal élhet': 1. testületi hatóságnak (törvényhatósági bizottságnak, közigazgatási bizottságnak, járási bizottságnak) közérdekű ügyben hozott határozata ellen a határozatot hozó bizottságnak elnöke, továbbá bármelyik tagja, aki a határozathozatalban résztvett, vagy résztvenni jogosult lett volna és mindenki, akinek jogát a határozat közvetlenül sérti; 2. egyes hatóságnak közérdekű ügyben, vagy bármilyen hatóságnak egyesek konkrét ügyeiben hozott határozata ellen mindenki, akinek jogát vagy érdekét a határozat közvetlenül sérti. Ezek a rendelkezések nem. érintik a tiszti főügyésznek törvényben megállapított fellebbviteli jogát. Nincs helye fellebbezésnek az olyan határozat ellen, amely nem jár jogkövetkezménnyel (bizalomnyilvánítás, óhaj, javaslat stb.). Az elsőfokú határozattal egybehangzó másodfokú határozat ellen nem élhet fellebbvitéllel az, aki az elsőfokú határozatban megnyugodott. A jogorvoslatokra egyebekben a külön törvények (1901: XX., 1896 : XXVI., 1907: LX. t.-o. stb.) rendelkezései irányadók. Nyelvhasználat. 103. §. A vármegyei ós a járási közigazgatási hatóságok és hivatalok tárgyalási és ügykezelési nyelve a magyar. Az állam minden polgára saját járási hatóságánál mind írásbeli beadványait ós ezek mellékleteit, mind szóbeli panaszát, kérését, jogorvoslatát anyanyelvén terjeszti be, ha: a) beadványát személyesen (meghatalmazott .közbenjötte nélkül) szerkeszti, vagy szóbeli előterjesztéseit személyesen adja elő és b) anyanyelve az illető községben vagy vidéken tömegesen használt nyelvek közé tartozik. A járási hatóság köteles az ilyen nem magyar nyelvű írásbeli vagy szóbeli előterjesztést közvetlenül vagy tolmács segítségével elfogadni, a szóbeli előterjesztésről magyar nyelven jegyzőkönyvet felvenni, és a további szóbeli tárgyalás során a féllel ennek anyanyelvén érintkezni. A határozatokat magyar nyelven kell kiadni, tartalmukat azonban a magyarul nem értő félnek meg kell magyarázni.